Ismét elutasították Európa tagállamainak agrárminiszterei az Európai Bizottság 2030-as zöldcéljaihoz kapcsolódó stratégiáit. Ezek segítségével rendelné az EU központi szabályozás alá az európai mezőgazdaságot és az erdőgazdálkodást, így döntő befolyása lenne az élelmiszerpiac felett. Egyre több jel mutat ugyanakkor arra, hogy az élelmiszer feletti nemzeti önrendelkezés csökkentése a magyar baloldalnak sem lenne ellenére.
Elutasították az Európai Unió tagországainak agrárminiszterei az Európai Bizottságnak a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás átalakítását célzó, 2030-ig szóló terveit. A Mezőgazdasági és Halászati Tanács hét eleji luxemburgi ülésén. Az európai nemzetek miniszterei egyetértettek abban, hogy az új uniós közös agrárpolitika (KAP) legfontosabb célja a 2023 és 2027 közötti időszakban is a biztonságos és stabil élelmiszer-ellátás, valamint a gazdálkodók stabilitása kell legyen.
A nyáron elfogadott új agrárpolitika és az új nemzeti programok 2023-tól megfelelően segítik az átállást a fenntartható gazdálkodásra, és hozzájárulnak a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez. A támogatások mértékét is a zöldvállalásokhoz kötik. A júniusban hosszas viták után tető alá hozott KAP-megállapodás ellenére Brüsszel saját stratégiáit erőltetné rá a tagállamokra, kötelező irányelvek megalkotásával. A tagállamok többsége szerint a tervek csökkentenék a globális élelmiszer-hozzáférést is.
Brüsszel a stratégiájában meghatározná azt is, hogy a termelésből jelentős területeket kell kivonni, miközben a jelenleg művelésbe vont földek érdemi részén kisebb hozamokat eredményező ökológiai művelést kényszerítene ki.
A szakmai körökben szintén botrányosnak tartott erdészeti stratégia pedig az erdőgazdálkodók és erdőtulajdonosok egybehangzó véleménye szerint nem veszi figyelembe a többcélú erdőgazdálkodás gyakorlatait.
Nem vázolt fel eddig érdemi vidék- és agrárpolitikai terveket sem Dobrev Klára, sem Márki-Zay Péter, de a közös baloldali program tervezetében is csak általánosságok, illetve a kormány által már végrehajtott tervek szerepelnek. A Demokratikus Koalíció korábbi programjából ugyanakkor egyértelműbben kiderül, mit várhatnak a gazdák a baloldaltól. Gyurcsány Ferenc pártja szerint meg kellene nyitni a magyar földpiacot a külföldiek és a gazdasági társaságok előtt.
Gyurcsány megnyitná a földpiacot a külföldiek előtt./Femina.hu/illusztáció
Előnyösnek tartanák a nagyvállalatok térnyerését, míg a családi gazdaságokat ezek alapanyag-termelőiként látnák szívesen. Ha Dobrev Klára és a baloldal alakíthatna kormányt 2022-ben, akkor a magyar gazdák kiszolgáltatottá válnának az agráróriásoknak, a génmódosított termesztés lobbijának és Brüsszel akaratának.
A baloldal tervei a vidékkel: napszám, szociális szövetkezet, széles körben nyitott földpiac és erős külföldi, nagyvállalati befolyás.
A baloldal foghíjas vidékprogramja vélhetően kormányra kerülésük esetén elegendő lenne, mivel a baloldali politikusok támogatnák, hogy a nemzeti hatáskör csorbuljon, és a mezőgazdasági termelést érintő legfontosabb döntéseket Brüsszel vegye kézbe.
Nagy István agrárminiszter az uniós miniszterek tanácskozását követően kiemelte: Brüsszel a zöldmegállapodásban foglalt célok kötelező, számszerű és azonnali előírását akarja a tagállamokra erőltetni. Ezzel nemcsak felrúgná a KAP reformjáról elért politikai megállapodásban foglaltakat, de a mezőgazdasági termelés csökkenését idézné elő.
A tárcavezető a luxemburgi ülésen azt hangsúlyozta: az uniós zöldcélok végrehajtásának árát nem lehet a lakossággal és a gazdákkal megfizettetni.
Forrás és kiemelt kép: Magyar Nemzet
