A zentai városháza oszlopcsarnokában szerveztek koszorúzással egybekapcsolt megemlékezést a 30 éve, 1991. november 5-én kezdődött kétnapos béketüntetésről. Az eseményen Pék Zoltán köztársasági parlamenti képviselő idézte fel a kilencvenes évek feszült és szomorú időszakát.

1991. november 5-én és 6-án a lakosság tömegesen vonult az utcákra, hogy tiltakozzon az értelmetlen horvátországi polgárháború ellen, ahova a tartalékos katonákat vitték el. A tüntetésen a polgárok „Békét akarunk” feliratokkal vonultak a városháza elé, majd békemenetben vonultak végig a város utcáin, hogy szembe szálljanak az esztelen vérontással, amiben nem kívántak részt venni. Az egykori megmozdulás rövidesen átterjedt Adára is.

Abban az időszakban zajlott a horvátországi frontvonalon Baranyában és Vukovárnál az a szégyenletes ostrom, amelyhez a tartalékosokat szállították. A katonai mozgósítás a polgárok megtévesztésével történt, a behívókat katonai gyakorlat céljából vitték, s önkéntesként szerepeltek a haderő nyilvántartásában. A Tisza-menti településekre százával vitték a katonai parancsot.

Fotó: Rúzsa Mária

A tartalékos férfiak bujkáltak napközben és éjjelente is, nehogy a behívót kézbesítők otthon találják őket. A munkahelyükön is felkeresték őket, onnan vittek el a frontra. Négyszáz katonaköteles személyt kellett előállítaniuk, s ehhez kétezer behívóparancsot vittek szét az embereknek. A behívott tartalékosokat ezután egy mezőgazdasági birtokra szállították Tornyos közelében. Ekkor a szülők, családtagok, barátok kivonultak Tornyosra a férfiakhoz, akiket nagyon rossz körülmények között, egy huzatos épületben tartottak. Elállták az utakat, s követelték a tartalékos katonák elengedését. Az akkori városelnök, Miladin Lalić közbenjárására külön buszokkal Zentára hozták a tartalékosokat és a városháza elé vonultak. Többezres tömeg tüntetett a háború ellen. Az elégedetlen lakosok válságtörzset választottak, megfogalmazták követeléseiket, például, hogy a községi képviselő-testület írjon ki referendumot, amelyen a polgárok véleményt mondhatnak a háborúról és a mozgósításról.

Az akkori alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a referendum kiírását. A megmozdulásokat követő napokban a katonai rendőrség letartóztatta a válságtörzs három tartalékos tagját: Szabó Jánost, Bodó Józsefet és Papp Józsefet. Az ő meghurcolásuk közel két éven át tartott, a börtön után megjárták a frontot és a katonai bíróságot is.

A koszorúzáson jelen volt Szabó János özvegye, s a tüntetés más résztvevői. Az idősebb korosztály tagjaiban feldolgozatlan traumaként, ma is elevenen él a kilencvenes évek háborús időszaka.

Forrás: Vajdaság Ma

(Címkép: konfliktuskutató)