Az Emberi Jogok Európai Bíróságán mintegy 20 százalékban vannak jelen olyan bírák, akik korábban Soros György szervezeteinél is tevékenykedtek. Felvetődik a kérdés: mennyire függetlenek a bírák és mennyire sérülhet a bírói függetlenség ilyen helyzetben? – erről is kérdezték Grégor Puppinck francia alkotmányjogászt a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.

Puppinck úr, nem ez az első alkalom, hogy cikket ír az Emberi Jogok Európai Bíróságának működéséről. Nagy munkát végeztek, amikor annak törvénytelenségeit tárták fel. Mi történt most? Mi változott?

A jelentésünket elküldtük a Bíróságnak és elküldtük a 47 személyt számláló nagykövetek tanácsának is. Sokáig csend volt, de most történt valami. Az Emberi Jogok Európai Bírósága diszkréten újrafogalmazta a Bíróság etikai kódexét, vagyis a belső működésük jogi kódexét. E szerint a bíróknak feddhetetlennek, függetlennek és pártatlannak kell lenniük. Ezzel elismerték azt a problémát, amit felvetettünk. Vagyis meggyőződhettünk arról, hogy amit mi, vagyis a szervezetem az Európai Jogi és Igazságügyi Központ (ECLJ) felvetett, az valós gond és Európai Bíróság elismerte mindezt, és elkezdett a kéréseinkre válaszolni. Még mindig sok probléma maradt, mi pedig figyelmesen várunk arra, hogy ezekre is válaszokat kapjunk.

Ha jól értem az egyik problémájuk az volt, hogy a bírók egy része nem volt független és emberek vagy szervezetek hatása alatt áll vagy állt. Ezek után mit szeretnének még elérni?

Egy nagy listánk van még seregnyi kérdéssel. Itt van például a Nyílt Társadalom Alapítványnál korábban dolgozó bírák jelenléte a Bíróság berkein belül. Átláthatatlan pénzügyi háttérrel, amelyek Soros Györgytől vagy az Alapítványtól érkeznek. De mondok mást. Problémát vet fel az is, hogy az tárgyalások előtt nem tudjuk, hogy melyik bíró fogja vinni az ügyet. Aztán a bírók nem teszik közzé az érdekeltségi nyilatkozatokat, amely szintén nagyon furcsa itt Strasbourgban. Ezt általában minden demokratikus országban közzéteszik, kivéve itt. Csak néhány pontot soroltam fel, de van persze más is. E mellett mégis azt hangsúlyoznám, hogy a legnagyobb gond, hogy az itt dolgozó bírók 20 százaléka valami módon a Nyílt Társadalom Alapítványhoz kötődik.

Azt mondja, hogy kérik ezeket a dolgokat az Európai Bíróságtól. Ezek szerint van Önök között kapcsolat. Emailt váltanak vagy egyéb módon?

Nincs közvetett kapcsolat, leginkább az Európa Tanácshoz rendelt nagykövetek által tudunk kapcsolatba kerülni velük. Akárhányszor levelet írtunk nekik, sohasem válaszoltak. Egy-egy bíróval néha sikerül beszélni, de a szervezettel soha. A sajtó sokat segít, hiszen ők leírják a felvetett problémákat és a nagykövetek is átlátják a kérdések súlyát. Így tudjuk terítéken tartani az ügyünket.

Hány bíró dolgozik jelenleg és van e már olyan új bíró, akit azóta választottak, hogy önök felvetették ezeket a problémákat?

Negyvenhét bíró dolgozik, hiszen az emberi jogok konvenciójának értelmében az Európa Tanács minden tagállama – jelenleg 47-en vannak – küldhet egy bírót. Természetesen ezeknek az embereknek a megbízatása egy idő után lejár. Tavaly történt egy érdekes dolog. Belgium három kandidáló közül azt az embert akarta választani, aki korábban a Nyílt Társadalom Alapítványnál dolgozott. Mi ezt akkor megírtuk, és mindenkit riasztottunk, előre jelezve a problémát. Végül nem választották meg ezt az embert. Én nem emlékszem olyan esetre, hogy a Nyílt Társadalom Alapítvány embere elbukott volna egy ilyen megmérettetésen. Most, nem is olyan régen történt még valami. Albániának kellett új embert küldeni, és három jelöltjük közül kettő a már említett alapítványnál dolgozott korábban. Ez pedig azt mutatja, hogy milyen kapacitása, milyen ereje van ennek a szervezetnek, és milyen lobbitevékenységet tud kifejteni, ha helyeket akarnak megszerezni.

Mi a céljuk? Kicserélni ezeket a bírákat, vagy azzal is megelégszenek, ha a következő bírók nem kötődnek valamelyik civil szervezethez?

Két dolog, hogy mit akarunk, és mit tudunk. De azt mindenképpen szeretnénk, hogy azokat a bírókat, akik komoly hibákat követnek el, valamiféleképpen szankcionálnánk. Itt van például egy bolgár bíró esete, aki azt az ügyet vezette, amely ügyben a legfontosabb érintett az a szervezet, amelyben korábban ő maga fontos szerepet játszott. Ez elfogadhatatlan. Ilyen esetekben szankciót kéne alkalmazni. Hogy milyen szankciót, azt nem tudom, ezt a Bíróságnak kéne eldönteni, de akár vissza is lehet őt hívni egy ilyen eset után.

Ön szerint van még más ilyen szervezet is a világon, mint az Emberi Jogok Európai Bírósága, amely nem független, és amely emberek vagy szervezetek hatása alatt áll?

Természetesen. Minden nagyobb intézmény, amely az emberi jogok keretein belül alakult ilyen. A privát szféra ott áll mögöttük, de van más is. Mindenki tudja, hogy a WHO vagyis az Egészségügyi Világszervezet mögött Bill Gates alapítványa áll. Aztán ott az ENSZ. Munkahelyem, az Európai Jogi és Igazságügyi Központ idén publikált egy nagyon érdekes tanulmányt, legalább olyan fontosat, mint az előző, amely szerint az ENSZ által pénzelt szakértők vagy a Nyílt Társadalom Alapítványhoz vagy a Ford alapítványhoz köthetőek. Ezáltal teljesen átláthatatlan módon finanszíroznak több tucatnyi ENSZ szakértőt. Több száz ezer dollárt költenek erre. Amikor a szakértők megírják az úgymond saját jelentésüket, azt úgy publikálják, mint egy ENSZ-jelentést. Ez botrányos. A pártatlanság látszatát is elkerülik ezzel. Ismétlem: nem saját pénzből végzik ezeket a tanulmányokat.

Itt meghallgathatja a teljes beszélgetést.

Forrás: hirado.hu

Címlapkép: Illusztráció / Fotó: Emmanuel Macron francia államfő beszédet mond az Emberi Jogok Európai Bírósága, az EJEB ülésén a szervezet strasbourgi épületében 2017. október 31-én. (MTI/EPA/AP pool/Jean-Francois Badias)