Az Egyesült Államokban és Kanadában PAC-eknek (politikai akcióbizottságoknak) nevezik azokat a szervezeteket, amelyek összegyűjtik és közösen kezelik a tagok és adományozók kampány-hozzájárulásait (akik pénzt adnak ezeknek az alapoknak a kampányokra jelöltek, népszavazási kezdeményezések vagy jogszabályok ellen/mellett). A PAC jogi fogalmát az amerikai kampányfinanszírozási reform keretében hozták létre.
Az Egyesült Államokban szövetségi szinten akkor minősül egy szervezet PAC-nek, ha több mint 1000 dollárt fordít a szövetségi választások befolyásolására, vagy ennyit kap (kezel) ebből a célból, és nyilvántartásba kerül (regisztrál) a Szövetségi Választási Bizottságnál a szövetségi választási kampánytörvény értelmében (amit 2002-ben az ún. kétpárti kampányreform-törvény, röviden BCRA egészített ki).
A PAC-ek tulajdonképpen kampányfinanszírozásra létrehozott szervezetek, amelyek minden negyedévben kötelesek elszámolni az általuk összegyűjtött és felhasznált pénzekkel. Például PAC-ek segítségével történik az elnökjelölti kampánystábok finanszírozása; e célból 2016 szeptemberében – a választás finisére ráfordulva – kb. 640 ezer dollárt jutattak Trump 140 fős stábjának, míg Hillary Clinton 789 fős stábjának 3,3 millió dollárt fizettek ki ezeken a legális csatornákon keresztül. Látható tehát, hogy a demokrata elnökjelölt részéről több mint ötször akkora stábköltséget vállaltak.
Még egy vonatkozó adalék a 2016-os választásokhoz: a politico.com akkori számításai szerint a két jelölt úgy rugaszkodhatott neki a kampányfinisnek, hogy Clinton számára lényesen nagyobb keret állt rendelkezésre (neki 190 millió, Trumpnak 100 millió dollárból kellett gazdálkodnia a kampányalapokból).
Megemlítendő, hogy vannak az ún. szuper PAC-ek, amelyek külön kategóriaként kezelendők. Ezek hivatalosan „független kiadások bizottságaiként” ismertek, ugyanis egyáltalán nem járulhatnak hozzá anyagilag a jelöltek kampányához vagy pártjai kiadásaihoz, ugyanakkor a kampányoktól függetlenül egyéb politikai pénzkiadásokat korlátlanul vállalhatnak. A hagyományos PAC-ekkel ellentétben a szuper PAC-ek magánszemélyektől, vállalatoktól, szakszervezetektől és más csoportoktól is pénzeszközöket tudnak felvenni az adománymennyiség törvényi korlátozása nélkül. Ilyen Trump-közeli szuper PAC volt 2016-ban például a Rebuilding America Now (Amerika újjáépítése most), amely egyes adatok szerint 2016 júniusában több mint 30 millió dollárra rúgó elkötelezetti adománnyal bírt, bár a szervezet később arról közölt posztot, hogy csak 2 millió dollárt gyűjtöttek össze.
Ugyanakkor a politikai jelöltek és az ún. szuper PAC-ek menedzserei számára jogszerűen megengedett, hogy a kampánystratégiát és a taktikákat kvázi megvitassák a médián keresztül.
Egy másik csoportosítási lehetőség: vannak az ún. kapcsolt PAC-ek, amelyek általában mindig egy szűkösen behatárolt rétegtől, pl. szakszervezetektől, kereskedelmi csoportoktól, egészségügyi szervezetektől kapnak pénzt, míg a nem kapcsolt PAC-ek inkább ideológiai missziókat követnek, csak egy-egy vitapont, ügy mentén elkötelezettek. Utóbbiak magányszemélytől, szervezettől, de kapcsolt PAC-ektől is elfogadhatnak a pénzt. A kapcsolt PAC-ek száma közelíti az ötezret, vagyis számuk többszöröse a nem kapcsolt PAC-ekének.
Növekvő aggodalom
A szuper PAC-okat finanszírozó vállalkozásokat olyan külföldiek használhatják ki, akik titokban és illegálisan milliókat akarnak költeni az amerikai választások befolyásolására – figyelmeztet egy kampányfinanszírozási érdekképviseleti szervezet.
Amíg nyilvánosságra hozzák adományozóikat, a szuper PAC-ok korlátlan összegeket gyűjthetnek és költhetnek az elnök- és kongresszusjelöltek támogatására vagy éppen ellenük. Ezek az adományok gyakran azonban átláthatatlan fedőcégektől származnak, amely elhomályosítja a pénz valódi forrását, és lehetőséget nyit a tengerentúli ellenfelek még nagyobb beavatkozása előtt.
A 20 oldalas „Rejtélyes pénz” jelentés egy tucat olyan esetet részletez, amelyekben látszólag fedőcégként működő vállalkozások titkos készpénzt irányítanak mindkét fél felé. Míg a szuper PAC-ok felsorolják ezeket a vállalkozásokat az adományozóik között, a cég mögött álló személy vagy csoport jól rejtve maradhat.
„Az Igazságügyi Minisztérium szerint a külföldiek az elmúlt években legalább kétszer használtak cégeket arra, hogy illegálisan pénzt forgassanak az amerikai választásokba.” – mondta Nick Penniman, az Issue One vezérigazgatója. „Csak idő kérdése, hogy a kampányfinanszírozási rendszer e kirívó kiskapujával szisztematikusabban visszaéljenek a rosszindulatú külföldi szereplők.”
Mindkét fél profitál ebből. Az egyik eset kapcsán egy New Jersey-i vízvezeték-ipari cég tavaly novemberben 250 000 dollárt adott a republikánus szenátus jelöltjeit támogató fő szuper PAC-nak. Úgy tűnik, hogy az üzlet Steven Roth milliárdossal áll kapcsolatban, aki Trump elnök gazdasági tanácsadója volt.
Egy másik esettanulmány két olyan vállalatot írt le, akik „üzletemberpárhoz kötöttek, akiket azzal vádoltak, hogy megvesztegettek egy politikust New Orleansban”, és 300 000 dollárral járultak hozzá az elmúlt öt évben a New Horizons USA-hoz, amely egy szuper PAC a Louisiana állambeli demokraták megsegítésére.
E kiskapu kiküszöbölése érdekében a nonprofit felügyelet szerint a Kongresszusnak bűncselekménnyé kell tennie az amerikaiak számára, hogy olyan üzleti szervezeteket hozzanak létre, amelyek eltitkolják a külföldi állampolgárok illegális politikai tevékenységét, míg a Szövetségi Választási Bizottságnak erősítenie kell a szabályozást és az átláthatóságot a szuper PAC-oknak nyújtott vállalati adományok körében is.
Forrás: alaptorvenyblog.hu
Fotó: Magyar nemzet
