Jellemző a Városháza eladási szándéka és a fővárosi ingatlanmutyik miatt létrehozott vizsgálóbizottság baloldali tagjainak „őszinte” tényfeltárására, hogy Soproni Tamás momentumos alelnök már a hétfői ülésen „ítéletet” is hirdetett, hiszen szerinte „a Városháza eladását senki nem tervezi, tehát az ügy nem létezik, amit a testület vizsgál”.
A baloldal által nem létezőnek titulált ügy november negyedikén robbant ki, amikor az Index megírta, hogy a főváros baloldali vezetése eladná a Budapest jelképének számító, a Fővárosi Önkormányzat törzsvagyonához tartozó Városháza műemléki épületét és a hozzá tartozó ingatlant. Kezdetben Karácsony Gergely is álhírnek nevezte az információt, ám a főpolgármester napról napra mélyülő hazugságspirálba került, miután újabb és újabb bizonyító erejű hangfelvételek láttak napvilágot.
Kiderült, hogy az ügy egyik főszereplője Bajnai Gordon egykori baloldali miniszterelnök, akiről – az általa régi harcostársának tartott – Gansperger Gyula többek között elmondta egy felvételen, hogy Bajnai gyakorlatilag az amerikaiak embere, a Gyurcsány Ferenc vezette baloldal pedig minden pénzt külföldről kap.
A Városháza-ügy fokozatosan egy egész Budapestre kiterjedő maffiaszerű ingatlanmutyivá dagadt, mivel a hangfelvételekből kiderült, hogy a főváros baloldali vezetése egy korrupt jutalékos rendszert üzemeltet, és a korábbi baloldali kormányfő mellett Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes is benne van a Városháza mellett további 13 ingatlant érintő panamában. A szervezettséget mutatja, hogy Gyurcsány Ferenc kedvenc DK-s polgármesterei Óbudától Újbudáig érintettek a spekulációkban.
Nem csoda, ha már Karácsony is eljutott a részleges beismerésig, és kényszeredetten beletörődött a vizsgálóbizottság felállításába, ám módosító javaslataival megpróbálta ellehetetleníteni annak sikerességét. Azóta persze felismerte a baloldal, hogy a bizottság rövid határidejű megbízatásával magukat teszik nevetségessé, ezért a hétfői ülésen már január végére tolták ki a határozathozatal időpontját.
Aggódniuk nem kell, hiszen hatáskörök hiányában az ügy egyetlen szereplőjét sem lehet kényszeríteni, hogy a vizsgálóbizottság előtt megjelenjen, akik látványosan élnek is a lehetőséggel. A baloldal szándékait hűen tükrözi, hogy a bizottság több ezer oldalnyi dokumentumot kapott eddig a 2019. októberi önkormányzati választások óta lefolytatott ingatlanértékesítésekről, miközben még a városházi alkalmazottak is könnyedén kivonják magukat a személyes megjelenés alól.
A menekülési stratégia része, hogy a baloldali tagok csak úgy fogadták el Karácsony Gergely meghallgatásának kezdeményezését, ha elődjét, Tarlós Istvánt is a bizottság elé citálhatják, aki semmilyen formában nem érintett az ügyben. A baloldali többség kedve szerint szabotálhatja a vizsgálat menetét, sőt a jelentés megszövegezése sem jelenthet majd gondot, mert többségük tudatában aligha kérdéses annak elfogadása.
Az már látszik, hogy a vizsgálóbizottságnál lényegesen többre juthat a Nemzeti Nyomozó Iroda, hiszen az üggyel összefüggésben a rendőrség is vizsgálódik, és hűtlen kezelés, csalás, befolyással üzérkedés, vesztegetés és vesztegetés elfogadása miatt rendelt el nyomozást.
Forrás: Magyar Hírlap