Az államháztartásban a költségvetés az állam pénzügyi gazdálkodásának előre megszabott rendje és szigorú kerete van. Kötelező erejét biztosítja, hogy törvényi formában hozzák létre. Emellett a tervezésnek meg kell felelnie a:
- valódiság elvének, azaz csak annyi forrás biztosítható, amennyi a közfeladatok ellátásához indokoltan szükséges
- felhasználási kötöttség elvének, azaz csak a megállapított célhoz kötötten kerüljenek felhasználásra a források
- áttekinthetőség elvének, azaz a transzparenciát elősegítve a különböző források áttekinthetőek kell lenniük a költségvetési évek között
A költségvetés átláthatóságát szintén biztosítja, hogy maga a tervezés folyamata kétszintű: a fő számokat a kormány terjeszti elő, míg a részleges előirányzatok és intézkedések kialakítása alulról indul. Ez utóbbi történhet intézményi szinten, de beszélhetünk egyszerű állampolgári kezdeményezésről is, ami közvetve a parlamenti képviselőn keresztül történik módosító javaslat formájában. Pontosan ezért a több száz oldalas dokumentum mindenki számára könnyen elérhető, igaz megfelelő szaktudást igényel annak minden részletének megértése.
Fontos megjegyezni, hogy az Alaptörvény is konkrétan rögzíti, hogy „a központi költségvetésről és az annak végrehajtásáról szóló törvényjavaslatoknak azonos szerkezetben, átlátható módon és ésszerű részletezettséggel kell tartalmazniuk az állami kiadásokat és bevételeket.” Természetesen az átláthatóságnak vannak különböző fokozatai, de azt állítani, hogy a kormány mindent megtesz, hogy semmit ne értsünk meg a költségvetésből, egyszerűen nem igaz. A dokumentum tele van részletes táblázatokkal, magyarázatokkal, felhasználási és elszámolási szabályokkal, csak idő és szakértelem kell annak áttanulmányozásához. Emellett az állampolgároknak megvan a lehetősége, hogy közvetlenül a parlamenti képviselőkhöz, minisztériumokhoz és más állami intézményhez forduljanak közérdekű adata igénylés formájában.
Mielőtt konkrétan a 2022-es törvényjavaslatra rátérnék, érdemes megjegyezni, hogy az átláthatóság mértékét viszont nem lehet objektívan mérni. Bár vannak erre törekvések, mint az Open Budget Survey kétévente kiadott összehasonlító elemzése, amely kérdőívek formájában méri fel a világ egyes országainak költségvetéseinek átláthatóságát. Fontos aláhúzni, hogy messzemenő következtetéseket nem lehet ebből levonni, hisz elég megvizsgálni a kérdéseket és könnyen látható, hogy nagyon szubjektív módon ítélik meg az egyes válaszokat. Ennek ellenére Magyarország középmezőnyben helyezkedik el, pontosan a világ átlagának megfelelően és a rangsor felső felében. Egy csoportban (un. korlátozottan elérhető információ) a V4 többi országaival, de például Spanyolország is itt található. A cél adott, az ország a saját tempójában halad a transzparencia útján.
A kormány a 2022-es költségvetéssel megpróbálja maximálisan kihasználni a rendelkezésre álló költségvetési mozgásteret, a pénzügyminiszter szavaival élve „Ha kanyarban akarunk előzni, jobban kell nyomni a gázt”. Pontosan ezért állítja a kormány a 2022-es költségvetést az újraindítás költségvetésének és, hogy ez „a modern Magyarország történetének legnagyobb gazdasági programja”. Ezt azért is emeltem ki, mert ahogy láttuk az idei év során a pandémia minden számítást felül írt. Sőt, csak bizakodni tudunk, hogy jövőre lecseng majd, de egy újraindítási költségvetést sem lehet hajszálra pontosan megtervezni. Ennek alapját a Gazdaság-Újraindítási Akcióterv biztosítja, amelynek mértéke több mint 7 ezer milliárd forint, és eléri a GDP 13%-át.
Az átláthatóság legnagyobb kritikusai pontosan ezt a tételt találták meg, pontosabban az 550 milliárd forint értékű (a GDP mindössze 0.9%-át kitevő) Beruházási Alapot. Az általános indoklásban egy olyan speciális központi tartalékként kezeli, ami kifejezetten beruházások előkészítésének és megvalósítását fogja finanszírozni. Sőt a korábbi elveknek megfelelően a törvényjavaslat részletezi, hogy „a Beruházási Alap előirányzat terhére 2022-ben folytatódnak az oktatási, egészségügyi, közlekedési, kulturális-, szabadidő és sport, turizmusfejlesztési, egyházi, illetve környezetvédelmi területen elkezdett beruházások, és további – gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt – jelentős beruházások vannak előkészítési fázisban”. Ez viszont azt jelenti, hogy majd később, a fejezeti kötetek megjelenésekor fogja ki a részleteket a tárca. Így csak időkérdése, hogy a felhasználandó források hogyan lesznek elköltve, egyáltalán nem sértve a transzparencia elvét.
Az átláthatóságot szintén elősegíti, hogy a Pénzügyminisztérium a Költségvetési Tanács felvetéseit megfogadva „a 2022. évi költségvetési törvényjavaslat a 2021. évi törvényi előirányzatok mellett megjeleníti a 2021. évi várható adatokat az általános indokolás mellékletében”. Ez azért is fontos, mert az adatok ismeretében még jobban meg lehet ítélni az idei költségvetés teljesülését. Ráadásul jobb képet kaphatunk a következő évi tervekről is. A tárca így fogalmaz: „az újítás biztosítja az idei évre prognosztizált, valamint a jövő évre tervezett előirányzatok összehasonlíthatóságát és ezáltal érdemben segíti a 2022. évi költségvetési törvényjavaslatban lefektetett hiánycsökkentés megalapozottságának áttekintését.”
Utolsó gondolatként, megcáfolva a transzparencia hiányát ecsetelő orgánumokat, elég a Pénzügyminisztérium honlapjára ellátogatni. Itt minden információt meg lehet találni a költségvetésről, különböző beszámolókról, államháztartási kontrollról, stb.. Ráadásul az Állami Számvevőszéknek is köteles minden évben véleményeznie a költségvetési törvényjavaslatot. Az ÁSZ az idei kiadványában konkrétan kiemeli, hogy „a törvényjavaslat szerkezete összhangban van a jogszabályi előírásokkal, ezáltal teljesülaz átlátható költségvetési tervezés követelménye”. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy mivel több nemzetközi szervezetnek tagjai vagyunk (pl. Európai Unió) évente akár többször is jelentési kötelezettségei vannak a kormánynak az államháztartással kapcsolatosan. Így nem csak hazai kontrollja van a kormányzati költségvetési folyamatoknak, hanem jelentős nemzetközi figyelem is övezi.
Összeségében tehát elmondható, hogy a magyar kormány mindent megtesznek annak érdekében, hogy a lehető legszélesebb módon tájékoztassa a közvéleményt a közös pénzünk elköltésével kapcsolatosan. Az anyagok immár digitálisan, könnyen kereshető formában is elérhetőek – akár több nyelven is. Az állampolgároknak számtalan lehetősége van a költségvetési tételek megismerésére, sőt annak befolyásolására is. Teljes bizonyossággal elmondható, hogy az államháztartási folyamatok átláthatók és nyomon követhetők Magyarországon, még olyan időszakban is, amikor jelentős turbulenciák figyelhetőek meg a világgazdaságban.
Amire pedig a Századvég Alapítvány elemzése alapján a kormánynak a korrupció elleni küzdelmét illeti, ennek kapcsán a valóság az, hogy ugyanezen politikai közösség tagjai álltak a végrehajtó hatalom élén 1999-ben, amikor Magyarország csatlakozott az Európa Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportjához (GRECO), majd a 2010 utáni Fidesz-kormányok átfogó korrupcióellenes intézkedéseket és Nemzeti Korrupcióellenes Programot indítottak, jelenleg pedig a 2020-2022 közötti időszakra szóló középtávú Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia végrehajtása zajlik.
Az elmúlt bő tíz évben jóval átláthatóbb és fegyelmezettebb az állam működése, valamint a közpénzek és az uniós források felhasználása, illetve a közbeszerzési rendszer. Hazánk uniós szinten is jól teljesít, és kiválóan együttműködik a nemzetközi szervezetekkel a korrupció leküzdésében.
A magyar ügyészség a Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által kezdeményezett ügyek 45 százalékában emelt vádat 2012 és 2018 között (az uniós átlag ekkor 36 százalék volt), míg Németországban 21, Franciaországban 25, Romániában pedig 30 százalékban, ezen országokkal szemben mégis jóval halkabbak a korrupciós vádak, vagy nincsenek is. 2020-ban a magyar hatóságok által kivizsgált ügyek kétharmadában történt vádemelés, mely arány uniós szinten kiemelkedően magasnak számít, hiszen a legfrissebb EU-s átlag 37 százalék.
Forrás: alaptorvenyblog.hu
Fotó: 2022plusz
