Történelmi év volt az idei a magyar felsőoktatásban, augusztus elsejével ugyanis végbement az egyetemi modellváltás. De vajon mennyire foglalkoztatja az átalakítás a hallgatókat? Hogyan alakulnak a jövőben az oktatói bérek és a felsőoktatási ösztöndíjak és hol áll a magyar felsőoktatás a többi országhoz képest? Többek között ezekről a témákról beszélgetett a Magyar Nemzet Stumpf Istvánnal, a felsőoktatási modellváltás koordinálásáért felelős kormánybiztossal.

A baloldal kifejezetten támadta a kormányt, hátsó szándékot látva az átalakításban.

– Azt mondhatom, hogy a modellváltásban ma már nagyon sokan hisznek és a baloldali vádak nem igazolódtak be. Az egyetemek is látják, hogy a kormány elkötelezett a magyar felsőoktatás motorjának beindításában, amely a nemzeti versenyképesség záloga. Ha ezen a téren nincsenek olyan változások, amelyek igazodnak a globális kihívásokhoz, akkor Magyarország le fog maradni a gazdasági versenyben is. Az egyetemek világát leginkább az álló vízhez tudom hasonlítani, ahol csak egyes szigeteken történt valami érdemleges. A modellváltás épp azt célozta, hogy az álló víz megmozduljon, hogy teljesítményorientált, versenyképes, a hallgatók számára vonzó, a globális piacból egyre nagyobb szeletet leszakító magyar felsőoktatás jöjjön létre. Az utóbbi fél év azt bizonyítja, hogy a magyar felsőoktatásban komoly megújulási potenciál van és van esélyünk arra, hogy a nemzetközi tudáspiacon helyt tudjunk állni. Erős kormányzati elköteleződés kellett ahhoz, hogy ilyen nagy rendszerek átalakításába két évvel a választások előtt belevágjunk, jelentős forrásokat összpontosítva a felsőoktatás megújítására, mindezt nem a régi struktúrákba öntve, hiszen a korábbi próbálkozások eredménye elmaradt a várakozásoktól.

– További gyakori kritika, hogy a kuratóriumi tagok olyan, a Fideszhez és a kormányhoz köthető személyek lettek, mint például Varga Judit, Szijjártó Péter vagy Varga Mihály miniszterek. Az ellenzék e névsor alapján politikai kontrollt emleget.

– Ha valaki végig nézi a 105 fős névsort, akkor látja, hogy az nagyon sokszínű. Vannak benne nagy vállalkozók, akadémikusok, professzorok, politikusok. Világosan kiderült, hogy minden kuratóriumban döntő jelentősége van annak, hogy a kurátor mennyire kötődik az egyetemhez, és mennyire elkötelezett annak a régiónak a fejlesztésé­ben. Ezen a téren erőteljes homogenizációt látunk, úgy gondolom, hogy ez a 105 ember a magyar társadalom és kultúra krémjét alkotja, függetlenül attól, hogy milyen elkötelezettségű. Vannak közöttük konzervatívok, kormánypolitikusok, és vannak politikailag nem elkötelezett emberek is. A kuratóriumi tagok teljesítményét az fogja minősíteni, hogy az egyetem hogyan halad előre. Az látható, hogy a siker érdekében közös érdek alakult ki a szenátus, a hallgatók és a kuratórium között. De ne feledjük, hogy a hallgatók vannak a középpontban, értük történik az átalakítás. Ha nem tudjuk itthon tartani a saját fiainkat és lányainkat, mert úgy gondolják, hogy itt nem kapnak versenyképes tudást, akkor el fogják hagyni az országot. Ezt kell megakadályozni és külföldről is haza kell hívni az oktatóinkat, hogy itthon tanítsanak, amely folyamatnak már látható eredményei vannak.

A teljes cikket itt olvashatja el.

Kép: Kurucz Árpád