Az új német kormány a migráció legalizálásában látja az ország gazdasági és demográfiai kihívásainak megoldását, ami azonban hiú ábrándnak bizonyul. Valójában az olcsó munkaerő iránti profitéhség egy sor olyan gazdasági–társadalmi problémát okoz, amelyek nemcsak Németország versenyképességét veszélyeztetik, hanem a terrorfenyegetettséget is fokozzák.
Általánosságban elmondható, hogy a migráció támogatói két fő érvet vonultatnak fel társadalom-mérnökösködő tevékenységük ideologizálására. Az egyik a marxista és neokolonista szellemben fogant humanitárius segítségnyújtás szükségességét hangoztatja azon emberek számára, akik „szerencsétlen módon” Európán kívül születtek, valamint évszázadokon keresztül nyomták el és fosztották ki őket a gyarmatosító nyugati hatalmak. Ebből fakadóan Európának morális kötelessége befogadni őket. A másik fő érv a neoliberalizmus ideológiájára támaszkodva pusztán az olcsó munkaerő iránti profitéhség céljával tekint a kulturálisan idegen lakosság importálására, a társadalmi következmények (szociális kohézió felbomlása, párhuzamos társadalmak kialakulása, vallási radikalizmus elburjánzása a gettókban, folyamatos terrorfenyegetettség, importált konfliktusok) nem foglalkoztatják. Ez a két, egymás mellett párhuzamosan évtizedeken át létező narratíva végül a globalizmusban öltött közös testet.
Napjainkban a haladás zászlóvivői szerint a sokszínűség doktrínája nemcsak a túlzottan homogén társadalmak felhígítására jelent megoldást, hanem a munkaerőpiaci, és bizony a demográfiai problémákra is. Mindennek tökéletes iskolapéldájává vált Németország, ahol az új baloldali kormány a migráció legalizálásával akarja egy csapásra megoldani az országot érő gazdasági–demográfiai kihívásokat, amit természetesen a jóemberkedés ideológiai mázával is leönt.
Az új német kormányban az integrációs minisztériumot megszerző zöldbaloldal által néhány éve kiadott „sokszínűségi statútum” már rögzítette, hogy a párt „határozottan ellenez egy domináns kultúrát, amely egy bizonyos életmódot akar diktálni az embereknek”. Helyette egy olyat képzel el, ahol az elfogadás, a sokszínűség, az LMBTQI-jogok, az iszlám és a nyitott társadalom is Németországhoz tartozik.
Vagyis a „zöldek” a társadalmi kohézió felbomlását elősegítő sokszínűséget propagálják, ám azzal már cseppet sem foglalkoznak, hogy ez a hozzáállás nemcsak a párhuzamos társadalmakat is bebetonozza, hanem a gettókban terjedő vallási radikalizmusnak is szabad utat enged.
Németország strukturális problémákkal küzd, amelyekre a bevándorlás ösztönzése továbbra sem megoldásként hat, hanem a problémák eszkalálódásához járul hozzá. Ráadásul az eddigi tapasztalatok alapján az új baloldali kormány inkább a német kultúra felszámolásán munkálkodik, ahelyett, hogy a migráció helyett alternatív megoldási kísérleteket keresne az országot ért kihívásokra.
Forrás és teljes cikk: 888.hu/XXI. Század Intézet
Kiemelt kép: Origo/MTI/EPA/NAKE BATEV
