Egy felmérés szerint 29 olyan körzet van, ahol a két politikai tömb jelöltjei között kevesebb mint öt százalékpont a különbség, az itteni eredmények döntően meghatározzák, hogy tavasszal ki alakíthat majd kormányt.

Most, hogy már tudjuk a parlamenti választás pontos időpontját (április 3.), a pártok vezetői, az elemzők és a mezei érdeklődők talán még inkább figyelik a közvélemény-kutatási adatokat, amelyek alapján megbecsülhető, hogy a riválisok – elsősorban a két nagy, a Fidesz-KDNP, illetve a baloldali ellenzék – hogyan állnak éppen, „most vasárnap” milyen eredmény születne. A minap látott napvilágot az egyébként a kormányváltás elősegítését propagáló, taktikaiszavazas.hu oldalon egy komplex előrejelzés, amely prognózist ad arról, hogy a jelenlegi adatok alapján melyik oldal hány mandátumra számíthat, s hogy melyik választókerületben vezet épp a Fidesz vagy az ellenzéki közös jelölt. S bár a listás eredmények is nagyon fontosak, valójában az egyéni választókerületekben (evk.) dől el, ki nyeri a választást.

A főváros az ellenzéké, a többség a Fideszé

Az elemzés azzal számol, hogy csak a két politikai tömb szerez mandátumot, vagyis jut be a parlamentbe, s a kormánypártok simán, 107:91 arányban győzik le az ellenzéket, egy mandátum sorsa pedig kérdéses. A dokumentum szerint a Fidesz-KDNP a 106 egyéni választókerületből 60-at szerezne meg, 47-et országos listán, a közös ellenzék pedig 46-ot, illetve 45-öt.

Ez biztos parlamenti többséget jelentene ugyan a jelenleg is hatalmon lévő erőknek, de messze nem kétharmadot, 2018-ban ugyanis a kormánypártoknak 91 egyéni és 42 listás hely jutott a parlamentben.

Ez a Fidesz-KDNP számára pozitív forgatókönyv különösen annak tükrében kedvező, hogy az elemzés például Budapesten egyetlen kormánypárti győzelemmel sem számol, sőt, úgy kalkulál, hogy mind a 18 egyéni választókerületben 10 százalékpont feletti különbség lesz a baloldal javára a fővárosban. A hírek szerint a kormánypárt kampányszakértői valóban nem fűznek vérmes reményeket a fővárosi eredményekhez, de több itteni egyéni választókerületben (többek között a 3., 13., 14., azaz a XII., XVI., XVII. kerületekben) azért reálisnak tartják a mandátumszerzést.

2018-ban egyébként ezeken kívül további három helyen is nyertek (a II., a VIII. és a XI. kerületben). Az előrejelzés szerint a Pest megyei körzetek többségében is ellenzéki sikerre lehet számítani, főleg a fővároshoz közelebbi területeken. Emellett Pécs, Miskolc 2-2 választókerületében, továbbá Szeged egyik részén, Nyíregyházán, Dunaújvárosban, Szolnokon várható fölényesebb, akár 10 százalékpont feletti baloldali győzelem. Szeged másik választókerületében, Orosházán, Tatabányán és Budakeszin 5-10 százalékpont közötti, azaz viszonylag meggyőző az ellenzéki előny.

Huszonkilenc csatatérkörzet

Negyvennégy választókerületben azonban a Fidesz vagy hatalmas, 10 százalékpont feletti, vagy jelentős, 5-10 százalékpont közötti győzelemre számíthat, előbbire 29, utóbbira 15 helyen. Különösen Bács-Kiskun, Tolna, Zala, Vas, valamint Győr-Moson-Sopron megyében, továbbá az ország észak-keleti régióiban nem kell aggódniuk a kormánypártoknak, de a Duna-Tisza-közén és a Tiszántúlon is több ilyen egyéni választókerület található.

A választások kimenetelét nagy valószínűséggel az úgynevezett csatatérkörzetek döntik el, ahol nagyon kiélezett küzdelem várható. A taktikai szavazás oldala 29 olyan evk.-t nevezett meg, ahol kevesebb mint 5 százalékpont a különbség valamelyik jelölt javára, közülük 16 kormánypárti és 13 ellenzéki irányba billen.

Nézzük az érdekesebbeket!

Talán az egyik legpikánsabb küzdelem Hódmezővásárhelyen lesz, hiszen Márki-Zay Péter nemcsak a baloldal közös miniszterelnök-jelöltje, de szokatlan módon egyéni mandátumot is szeretne szerezni. Ellenfele a Fidesz kissé háttérbe vonult, egykori erős embere, Lázár János, aki négy évvel ezelőtt csaknem 52 százalékot kapott, tehát „leradírozta” az ellenfeleit.

Most nyilván más lesz a helyzet, de az elemzés szerint annak ellenére vezet csaknem öt százalékponttal (49,02 : 44,26), hogy a csapból is a hódmezővásárhelyi polgármester folyik, a miniszterelnök-jelöltsége hatalmas médiafölényt biztosít a számára. Persze lehet, hogy éppen ezért is áll jól Lázár, hiszen Márki-Zay hibát hibára halmoz a kampányában. A választókerület központjában nyerhet a baloldali politikus, Lázár azonban a többi településen fölé kerekedhet.

Szombathelyen is a fideszes jelölt vezet, de mindössze 0,02 százalékponttal, ami gyakorlatilag totális döntetlent jelent Hende Csaba és a DK-s Czeglédy Csaba között. A kormánypárti politikus 2018-ban 49,92 százalékot ért el, míg a második Nemény András (MSZP-Párbeszéd) mindössze 30,52-t, ám akkor külön indultak az ellenzéki pártok. S intő jel lehet Hende számára, hogy Neményt másfél évvel később polgármesternek választották Vas megye székhelyén.

Ezért a körzetért az előválasztáson is nagy csata folyt: a botrányos ügyekbe keveredett, jelenleg is vádlott, de helyben mindezek ellenére népszerű Czeglédy alig tudta csak megverni az LMP fővárosi üdvöskéjét, Ungár Pétert. Április 3-án is a végletekig kiélezett küzdelem várható.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6. számú választókerületében is nagy csatára lehet számítani. Tiszaújvárosban és környékén másfél éve már ölre mentek a felek, hiszen időközi országgyűlési választást kellett tartani a fideszes honatya, Koncz Ferenc halála miatt. Akkor a lánya, Koncz Zsófia 50,51 : 46,27 arányban legyőzte a zsidózásáról elhíresült Bíró Lászlót.

A Mandiner teljes cikkét itt olvashatja el.

Kép: Parlament.hu