A 2021-es év hiánya se nem történelmi, se nem pénzszórás okozta… A 2021-es magyar költségvetési hiánnyal kapcsolatban történelmi deficitről és pénzszórásról szóltak egyes írások… A továbbiakban azt a hat legfontosabb tévedést tekintjük át, mely a tavalyi hiánnyal kapcsolatban el szokott hangozni. Sebestyén Géza, a Budapesti Corvinus Egyetem Pénzügy tanszéke docensének elemzése.

1. A hiány oka a kormány túlzott költekezése volt.

A kormányzati kiadások 2021 negyedéveiben 11-26 százalékkal voltak magasabbak, mint a két évvel korábbi békeév megfelelő időszakaiban… 2006 első negyedévében 34 százalékkal volt magasabb a kiadások szintje, mint két évvel korábban. 2020 negyedik negyedévében 35 százalékkal. Az elmúlt 20 év legnagyobb növekedése azonban még ezt is bőven meghaladta.

2002 negyedik negyedévében 47 százalékkal volt magasabb az államháztartás kiadásának értéke, mint 2000 utolsó negyedévében… a 2021-es hiányt első sorban nem a kiadási oldal növekedése, hanem a bevételi oldal gyengesége okozta. A koronavírus a világ minden pontján negatív hatással volt a gazdasági teljesítményre és a foglalkoztatási mutatókra is. Ez pedig csökkentette az államok adóbevételeit… Azaz a költségvetési hiány fő okát a járványban és az emiatt kieső állami bevételekben kell keresnünk.

2. Azért volt hiány, mert elköltötték a pénzt, ráadásul rosszul.

Ezen állítás hamis voltát már az előző pont is jól mutatja. Nem a költekezés, hanem a bevételek egy részének köddé válása volt a hiány fő oka.

Ez a kijelentés egyébként is komoly tájékozatlanságot mutat. A költségvetés hiánya a kiadások és bevételek különbségéből adódik. Ha egy államháztartásnak vannak bevételei (és természetesen mindig vannak), akkor a kiadások szintje minden esetben magasabb, jellemzően sokkal magasabb, mint a hiány maga… Azaz értelmetlen kérdés az, hogy a hiányt mire költötték. Csak azt lehet megvizsgálni, hogy a költségvetés kiadásait összességében mire fordították.

3. Soha nem volt ekkora hiánya Magyarországnak.

2021-ben a GDP-arányos államháztartási hiány 7,3-7,4 százalék körül alakult. Ennél még tavaly is magasabb volt a költségvetés 8,0 százalékos deficitje. Természetesen ezen értékek nem meglepőek a koronavírus időszakában. Sokkal meglepőbb volt azonban az, amikor 2002 és 2006 között hazánk lényegében minden évben ilyen, vagy még nagyobb negatív egyenleget halmozott fel, ugyanis azokban az években nemhogy világjárvány nem volt, de dübörgött, csúcsra pörgött a világgazdaság…

…A 2021-es hiány tehát nem csak hogy nem történelmi, de még az elmúlt 20 évben sem lenne dobogós helyezett.

4. A hiány nemzetközi tekintetben is kimagasló.

A COVID minden ország költségvetésére hasonlóan pusztító hatással volt, mint a magyarra. Számos állam nálunk sokkal rosszabb mutatókkal vészelte át a 2020-2021-es időszakot. Szemben a hazai 8,0, majd 7,3-7,4 százalékos hiánnyal Belgium 9,1 és 8,1 százalékos, Franciaország 9,1 és 8,0 százalékos, Görögország 10,1 és 9,6 százalékos, Izland 8,6 és 11,6 százalékos, Olaszország 9,6 és 9,4 százalékos, Spanyolország 11,0 és 8,1 százalékos, az Egyesült Királyság 12,9 és 9,1 százalékos, az USA szinte hihetetlen, 15,4 és 12,5 százalékos negatív egyenleget ért el ebben a két évben. A magyar költségvetés hiánya mind 2020-ban, mint pedig 2021-ben alacsonyabb volt, mint az OECD átlag.

5. Kisebb hiány jobb lett volna.

Az előző pont már sejteti, hogy a világ kormányai valószínűleg nem véletlenül engedték el a gyeplőt mind 2020-ban, mind pedig 2021-ben. Azaz egy magas hiány nem feltétlenül volt negatív hír ezekben az években. Hogy ez mennyire így van, azt nem nehéz logikai úton sem belátni. Kisebb hiányt kétféleképpen lehetett volna elérni, a bevételek növelésével, vagy a kiadások csökkentésével.

Első lényegében adóemelést jelentett volna, mely a járvány által sújtott gazdaságban tömeges vállalati és magán csődöket vont volna maga után.

A második opció a támogatások és juttatások megkurtításán keresztül vezetett volna ugyanoda. Ez esetben lemondhattunk volna a munkahely-védelem, az adócsökkentések pozitív hatásáról, csökkenteni kellett volna a nyugdíjakat és az állami alkalmazottak fizetését.

Abban, hogy hazánkban – szinte egyedülálló módon – ma többen dolgoznak, mint a COVID kirobbanása előtt, abban, hogy a családok bevételei a válság ellenére növekedtek jelentős szerepe van a költségvetési hiánynak. Egy kisebb hiány komoly, akár katasztrofális negatív hatással járt volna mind a gazdaság, mind pedig a társadalom tekintetében.

Mi magyarok nem csak racionális érvek alapján tudhatjuk, hogy válság idején nem szerencsés megszorítani. A 2008-09-es válság idején ugyanis megtapasztalhattuk, milyen pusztító hatása van annak, ha egy kormány recesszió közben próbálja csökkenteni az államháztartási hiány mértékét.

6. A hiány miatt mind szegényebbek lettünk.

Ezen állítás valótlansága lényegében egyenesen következik a fentiekből. A hiány nem ok, hanem következmény volt. A COVID következménye.

Emiatt lettünk mi állampolgárok, illetve a magyar és minden más gazdaság is szegényebb. A bezárások és leállások miatt emberek tömegei veszítették, illetve (kormányzati intézkedések hiányában) veszíthették volna el az állásukat. A dolgozók jelentős részének csökkent volna a jövedelme. Cégek tervezett bevételei váltak köddé egyik napról a másikra. Mind szegényebbek lettünk, amint az első ember elkapta a koronavírust. Az államháztartási hiány ezen veszteség számszerű értéke.

A kormányzat előtt két út állt. Vagy hagyja a veszteségeket a magángazdaság szintjén, azaz nem vezet be hitelmoratóriumot, nem védi meg a munkahelyeket, nem csökkenti az adókat és a járulékokat, vagy átvállalja, állami szintre emeli a költségeket.

Első esetben a fenti veszteségek egyéni és vállalati szinten jelentkeztek volna. Ott, ahol ez a legnehezebben viselhető el. Hiszen itt nem csak a kieső bevételek jelentenek gondot, hanem az is, hogy egy ilyen helyzetben áthidaló forrásokat sem nagyon kap az adott szereplő. Ugyan mely bank adna hitelt egy válság idején egy munkanélkülinek?

A második verzió egyértelműen kedvezőbb megoldás. A munkahelyek megmaradnak, a cégek tovább tudnak működni, a krízis miatt hiányzó likviditás pedig könnyen finanszírozható, hiszen az állam jó adós, krízis idején is hitelképes (legalábbis sokkal inkább, mint a magánszemélyek).

Összefoglalás

A 2020-21-es költségvetési hiányok okait nem az állami költekezésben, hanem a koronavírus-válság gazdasági rombolásában kell keresnünk.

Bár a kormányzati kiadások is növekedtek, a bevételek kiesése nagyobb mértékben magyarázza a magyar deficit mutatót.

A 2021-es hiány ráadásul semmiképpen nem nevezhető történelminek. 2002 és 2006 között lényegében minden évben körülbelül ekkora, vagy akár magasabb deficitje volt az országnak.

A magyar hiány szintje az elmúlt két évben nemzetközi összehasonlításban sem tekinthető magasnak, szemben a 2002-2006-os időszakkal.

A magas hiány ráadásul most közgazdasági elméletek szerint is szükséges volt.

A magyar kormány anticiklikus gazdaságpolitikája sokat tett azért, hogy a pandémia miatti veszteségek elviselhetőek és finanszírozhatóak legyenek.

Forrás: novekedes.hu

(Címkép: Facebook/Orbán Balázs)