Tovább nőtt a hitük miatt üldözött keresztények száma, az üldöztetés valamely formája Jézus minden hetedik követőjét és a Föld országainak egyharmadát érinti. „Ez a legnagyobb és legelhallgatottabb emberi jogi válság.”
„Ha az üldözés egy tó lenne, akkor a tavalyihoz képest egyszerre mélyebbé és szélesebbé vált volna” – nyilatkozta 2019-ben a világ legnagyobb, e problémakörrel foglalkozó szervezetének elnöke, Michel Varton. Azóta eltelt 3 év, a tó pedig tengerré vált. Míg az Open Doors (Nyitott Ajtók) nevű nemzetközi szervezet 2018-ban még „csak” 130 millió üldözött keresztényről adott hírt, addig a legfrissebb, közelmúltban közreadott jelentésükben már 360 millió krisztushívő üldöztetéséről számoltak be, a nagyfokú veszély így már minden hetedik keresztényt érinti. A 2021-es esztendőt vizsgáló összeállítás 76 országban (a Föld országainak körülbelül egyharmadában) állapított meg erős, nagyon erős, vagy extrém erejű keresztényüldözést.
Egyetlen év leforgása alatt 5898 keresztényt öltek meg a hite miatt (a statisztikában csak azok a gyilkosságok szerepelnek, amelyek bizonyíthatóan a hitbéli meggyőződésre vezethetők vissza, kizárható faji vagy törzsi konfliktus, illetve más jellegű, személyes indíttatás), további 6175 hívőt pedig bebörtönöztek.
Világszerte 5110 templomot ért támadás – ezek között már magyarországi példákat is találunk.
Világszerte 14 százalékkal nőtt azoknak a templomoknak a száma, amelyeket kormányzati döntés alapján zárattak be, igazán brutális növekedés azonban az önkényesen fogva tartott keresztények számában volt tapasztalható, esetükben ugyanis 68 százalékos növekedést mutattak ki a szervezet kutatói és szakértői. Jézus Krisztus közel négyezer követőjét tartják számon elraboltként és/vagy eltűntként ebben az órában is.
A legtöbb országban az iszlám elnyomást azonosítható a keresztények szenvedéseinek eredőjeként, több helyen ma is a kommunista diktatúra jelenti az üldöztetés forrását, míg Indiában például a hindu nacionalizmus okozza a keresztények egyre ijesztőbb helyzetét.
Az Open Doors minden évben felállítja azon országok rangsorát, ahol a legveszélyesebb keresztényként élni. A szégyenlista első tíz helyén sorrendben Afganisztán, Észak-Korea, Szomália, Líbia, Jemen, Eritrea, Nigéria, Pakisztán, Irán és India osztozik, de a jelentés extrém erősségű üldöztetésről számol be a tizenegyedik helyen álló Szaúd-Arábia esetében is.
A közelmúlt figyelemreméltó eseménye, hogy bár a keresztények fizikai értelemben természetesen biztonságban élnek Kanadában, szólásszabadságuk már korántsem teljes: a szövetségi törvényhozás által elfogadott úgynevezett C4-törvény értelmében (amely erőteljesen bünteti a reintegratív terápiát vállaló szakembereket és azokat a szülőket, akik nem erősítik meg a heteronormatívtól eltérő nemi identitást bejelentő gyermekeiket)
akár szabadságvesztéssel is büntethetők azok a lelkipásztorok, akik a Biblia tanítása alapján kifejtik: Isten az embert férfinak és nőnek teremtette. James Coates népszerű lelkipásztor megfogalmazása szerint a törvény egyenesen „kriminalizálja az evangelizációt”.
„Ez korunk legnagyobb emberi jogi válsága, ami egyetlen év alatt 20 millióval több embert ért el” – mondta a Mandinernek Azbej Tristan. Az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkár megfogalmazása szerint, miközben a keresztényeket érő jogfosztás rohamosan terjed, óhatatlanul felmerül a nyugati világ felelőssége is:
„nem csak a legnagyobb, de a legelhallgatottabb válság is egyben” – teszi hozzá.
„Az aktív tagadás időszakát éljük, nyugati politikusok, liberálisok elsőszámú ellenségnek kiáltották ki a kereszténységet. Eszmei harcot folytatnak a kereszténység teljes kiszorítására, a valóság azonban az, hogy a legüldözöttebb vallásról van szó” – mondja Azbej Tristan.
Lukács evangéliumában Jézus ezt mondja: nevemért mindenki gyűlölni fog benneteket. De nem vész el egy hajszál sem fejetekről. Kitartástokkal megmentitek lelketeket. (Lk21,5-36) Más helyen pedig „Ne féljetek…Íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig.”(Mt28,20)
Forrás és teljes cikk: mandiner.hu
Kiemelt kép: Azbej Tristan/Facebook