A nyolcadik évfolyam után a középfokú oktatásba továbblépők közül a legtöbben a technikumok mellett döntöttek 2022-ben is – emelte ki a Magyar Hírlapnak Pölöskei Gáborné szakképzésért felelős helyettes államtitkár a felvételi értékelésénél. Ezek az intézmények az egyetemekre való továbblépést is kínáló végzettséget biztosítanak, ráadásul szakirányú továbbtanulás esetén előnyt jelent, ha valaki technikumból érkezik.
Hivatalosan is megszületett az idei középiskolás felvételi végeredménye, szeptemberben 98 ezer diák szeretné megkezdeni tanulmányait: összesen 85 286 nyolcadik, 7829 hatodik és 5299 negyedik évfolyamos diák jelentkezett a meghirdetett képzésekre. Pölöskei Gáborné, szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár a lap megkeresésére rámutatott, hogy a diákok választása alapján igen sikeres a megerősített szakképzés, mert egyre népszerűbbek a technikumok. Mint mondta, a nyolcadik után továbblépők közül a legtöbben a szakmát és érettségit egyszerre adó intézmények mellett döntöttek 2022-ben is, akárcsak tavaly. A technikumok bármilyen más iskolatípust magasan előznek, ezeket az iskolákat a felvételizők több mint 42 százaléka (34 831 fő) választotta – hangsúlyozta az államtitkár.
Dekoratőr képzés/Forrás: KLFT
Pölöskei Gáborné a technikumok vonzereje kapcsán megjegyezte: ezek az intézmények az egyetemekre való továbblépést is kínáló végzettséget biztosítanak, ráadásul szakirányú továbbtanulás esetén előnyt is jelent a felsőoktatási felvételin, ha valaki technikumból érkezik. Az előnyök közt említette továbbá, hogy a tartalmában megújult, rugalmasabb rendszerben nem kell azonnal konkrét szakmát választani, hanem először elegendő csak az érdeklődési körük szerinti ágazatot kiszemelni.
Az ötéves technikumokban két, a hároméves szakképzőkben pedig egy évig tartó alapozó képzés után, átgondoltabban dönthetnek a fiatalok arról, melyik szakma felel meg leginkább a terveiknek és képességeiknek. A hároméves szakképzőben is minden szükséges ismeret megszerezhető a biztos elhelyezkedést és tisztességes bért garantáló pályakezdéshez – fejtette ki az államtitkár.
Beszélt arról is, hogy a szakképzésbe újonnan belépők havonta 8–16 ezer forintos általános ösztöndíjat kapnak. Akinek duális formában, vállalati együttműködésben folytatódik a képzése, annál ezt csaknem százezer forintos munkabér váltja fel.
Fontos újdonság a pályakezdési támogatás, amelyet először tavaly fizettek ki a szakmai vizsgát sikeresen teljesítőknek.
Az elmúlt tanév végén mintegy nyolcszázan kaptak átlagosan 230 ezer forintot, miután döntő többségben jó vizsgaeredményt értek el.
Az új szakképzési intézményekből a gazdasági szereplők elvárásai szerinti tudással és gyakorlati tapasztalattal felvértezve kerülnek ki a fiatalok, akik már a tanulmányi éveik alatt is hozzá tudnak járulni a vállalkozások jobb teljesítményéhez, hatékonyabb működéséhez.
A nyelvtanulással kapcsolatban az államtitkár kifejtette, hogy Magyarországon a német a második legnépszerűbb és legtöbbek által tanult nyelv az angol után, 2021-ben több mint 14 ezer nyelvvizsgát tettek belőle. A sikeres közép- és felsőfokú nyelvvizsgák díját (negyvenezer forintos határértékig) visszafizeti az állam a 35 év alatti fiataloknak, az intézkedés bevezetése óta több mint 124 ezer fiatal kapta vissza a pénzét. A nyelvtanulásban a középiskolás korosztály a legaktívabb, az Oktatási Hivatal statisztikái szerint a tavaly megszervezett 85 ezer nyelvvizsga közül csaknem 52 ezret tettek le a 14–19 éves fiatalok.
Forrás és teljes cikk: Magyar Hírlap
Kiemelt kép: szakmaverzum.hu
