A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum archeológusai egy, a maga nemében rendkívül ritka és kitűnő állapotú római aranypénzre bukkantak a Balaton környékén. A szakemberek nem árulták el a lelőhely pontos fekvését, mivel valószínűsíthetően még további értékes leleteket rejt a föld mélye, és ezért tovább folytatják a feltárást.
A Dunántúl és így a Balaton környéke is i. e. 9-ben került római fennhatóság alá, amikor Augustus adoptált fia, Tiberius (a későbbi császár) légiói élén elfoglalta a területet, amelyet a Római Birodalomhoz csatoltak provinciaként.
A tartomány Claudius császár uralkodása idején (i. sz. 41 és i. sz. 54. között) kapta a Pannonia nevet, amit Traianus, az „optimus princeps” (uralkodott i. sz. 98 és i. sz. 117 között) osztott két részre. A Dunántúl Pannonia Inferior (Alsó-Pannonia) néven önálló tartománnyá vált, aminek Aquincum lett székhelye, és amelynek császári helytartó (legati augusti propraetor) állt az élén.
A tartomány limesen túli területeit az i. sz. 1. század végétől és a 2. század elejétől kezdték „belakni” a rómaiak, több jelentős települést alapítva, köztük Gorsium-Herculiát, Savariát, vagy például Brigetiót.
A BALATON – LATIN NEVÉN A LACUS PELSO – elsősorban a jómódú római előkelők körében volt népszerű, akik a 2. és 4. század között több elegáns villa-majorságot emeltek a tó partjainál, a régészeti bizonyítékok szerint.
A 2. századtól felerősödő barbár betörések elől menekülve, a villatulajdonosok – valószínű, hogy a visszatérés reményében – az értékes kincseiket gyakran elásták.
Az unikális aranyérmére a múzeum közleménye szerint idén februárban bukkantak rá, fémdetektor segítségével.
A PÉNZÉRÉMÉT A 3. SZÁZAD DEREKÁN URALKODOTT VOLUSIANUS CSÁSZÁR VERETTE.
A rendkívül jó állapotú, úgynevezett verdetiszta pénzérme előlapján a császár sugárkoronás portréja látható, amelyet az „ Imp. C. Volusianus Aug.” felirat ( Imperator Caesar Volusianus Augustus, a szerk.) fog közre. Az érme hátlapjára Libertas, a szabadság istennőjének alakját vésték rá.
Forrás: Rippl-Rónai Múzeum/ Balla Krisztián
Az érme úgynevezett duplasúlyú aranypénz, amit nagy tisztaságú aranyból öntöttek, becsült értéke 5 millió forint. Volusianus csak rendkívül rövid ideig i. sz. 251 novembere és 253 augusztusa között állt az impérium élén az apjával, Trebonianus Gallus-szal együtt, ezért ritkábbak az általa veretett pénzérmék.
Az arany Volusianus-érmék pedig egyenesen extrém ritkának számítanak. A nemrég a Balatonnál megtalált érme az egyetlen olyan Volusianus arany, ami a Rippl-Rónai Múzeum birtokában van.
Elter Tamás teljes cikkét az Origo portálon olvashatják.
