Nem jött be a negatív kampány

A 2022-es választásokra létrejött hatpárti összefogásnak nem volt pozitív mondanivalója, ám a kormánypártokkal szemben kialakított negatív kampányukat nyelvileg, tematikailag és időben is összehangolták. A leggyakrabban előforduló ismétlődő kifejezések és szókapcsolatok arra utalnak, hogy a baloldal egymás között egyeztetve, illetve egymással versenyezve folytatott lejárató kampányt Orbán Viktorral és a kormánypártokkal szemben. Az „előválasztásokon” induló miniszterelnök-jelöltek 2021 őszétől kezdve a vélelmezett korrupciót hangsúlyozták, politikai leszámolással fenyegetőztek, majd az orosz–ukrán háború kitörése után megjelent az úgynevezett „putyinozás”. A nyelvhasználatban tetten érhető negatív kampány hatástalan maradt, a lejáratás pedig hitelességi problémák miatt kontraproduktívvá vált: az ellenzéki szavazókat megosztotta, a bizonytalanokat elriasztotta, a jobboldalt mozgósította.

A XXI. Század Intézet nyelvi tartalomelemzése a miniszterelnök-jelöltek leggyakrabban használt negatív asszociációjú kifejezéseit vizsgálja 2021. szeptember 1. és 2022. április 3-a között. Az elemzés alanyainak kampányban használt szavait dőlttel szedjük.

Program helyett negatív kampány

A hatpárti összefogásban (Egységben Magyarországért) részt vevő ellenzéki pártoknak nem sikerült közös mondanivalót, pozitív politikai célokat megfogalmazniuk a kampányban. 2022. március 10-én – az ígéretekhez képest négy hónapos késéssel – ugyan bemutatták keretprogramjukat (Csak felfelé! Az emelkedő Magyarország programja), ám annak részletei már nem jelentek meg, így nem váltak a választópolgárok számára ismertté. A közös politika kidolgozatlan maradt, illetve egyes kérdésekben (atomenergia, „Európai Egyesült Államok”, határon túli magyarok szavazati joga, oktatáspolitika) szembetűnő egyet nem értés mutatkozott, ami zavartságot okozott a kommunikációban.

Ezzel szemben már az előválasztás során felerősödött és mindvégig következetes maradt a negatív, lejárató kampány, amely leginkább a vezető politikusok nyelvhasználatában volt tetten érhető.

A legtöbbet szereplő miniszterelnök-jelöltek sokszor ugyanazokat, vagy hasonló, de tartalmukban megegyező negatív kifejezéseket és szókapcsolatokat használtak, ami arra utal, hogy a pártok egyeztettek és csak abban értettek egyet, hogy le kell járatni és meg kell buktatni az Orbán-kormányt. A mindvégig negatív tartományban mozgó ellenzéki kampány során leggyakrabban ismétlődő lejárató és fenyegető jelentéstartalmú, illetve asszociációs körrel bíró főnevek a börtön, elszámoltatás, hazugsággyár, korrupció, lopás, propaganda és vagyonelkobzás voltak. A miniszterelnök-jelöltek ezeket a kifejezéseket ismételgették, kialakítva így a lejárató kampány nyelvi gerincét.

2021 ősze és 2022. február 24., azaz az orosz–ukrán háború kirobbanása előtt legtöbbet használt igék a hazudik és a lop, a „legnépszerűbb” jelzők pedig a bűnöző, homofób, korrupt, melegellenes és tolvaj kifejezések voltak, amelyeket a miniszterelnök-jelöltek hasonló tartalmú szókapcsolatokkal egészítettek ki, illetve fokozták. A listavezető Márki-Zay Péter esetében továbbá megjelentek az egyes társadalmi csoportok sértegetésére alkalmas kifejezések, mint az aberrált, agymosott és ostoba, sőt egészen elképesztő módon a fogyatékos. A háború kitörése után a korrupciós és fenyegető narratíva kiegészült az ún. putyinozással, ami szintén a negatív kampány összehangoltságára utal. Megszaporodtak a Putyin bábja, a Putyin barátja, a Putyin-párti, illetve más egyéb jelzős szerkezetek, melyekben az orosz elnök neve negatív összefüggésben jelent meg. A cél az volt, hogy Orbán Viktort Putyinhoz kössék, így morálisan számon kérjék.

A baloldali pártok negatív nyelvhasználata, kommunikációjuk tartalomvilága és a mondanivaló időbeli változása arra utal, hogy a lejárató kampányt összehangolták, a fenyegető hangnemet közösen alakították ki.

E mellett fontos kiemelni azt, hogy megjelent egyfajta nagyotmondási verseny is, amely során a baloldali politikusok egymásra licitáltak abban, hogy milyen módon fognak a jobboldali politikai közösséggel, illetve a kulturális és gazdasági szereplőkkel leszámolni.

A miniszterelnök-jelöltek nyelvhasználata

Márki-Zay Péter mindvégig következetes negatív kampányt folytatott, továbbá nem volt tekintettel a politikai marketing sajátosságaira: az üzleti kommunikáció gerilla és dark PR eszközrendszerét kritika nélkül próbálta átültetni a közéleti diskurzusba. Ezzel új támogatókat nem nyert, sőt összezavarta szövetségeseit is.

Az előválasztások győztese mindvégig erős érzelmi töltésű, negatív jelzőkkel kampányolt, fenyegető hangnemet használt, illetve sértegette az egyes társadalmi csoportokat. A zavaros kommunikációban néhány következetesen használt panelt figyelhettünk meg. A fideszes politikusokat bűnöző és tolvaj jelzővel illette, akik lopnak, ezért elszámoltatásra van szükség. Ebben a kontextusban jelent meg a vagyonelkobzás fogalma, ami később kontraproduktívnak bizonyult: a bizonytalan szavazókat elijesztette.

Márki-Zay Péter állandóan visszatérő tőmondata a korrupció felszámolása volt, illetve egyfajta mottóként ismételgette a nehezen értelmezhető Magyarország ezeréves történetének legkorruptabb kormányzata mondatot is. A gyermekvédelmi népszavazással kapcsolatban szintén negatív álláspontot vett fel: a törvényt egy homofób, melegellenes kampány részének nevezte, amit az aberrált fideszesek folytatnak. Mindezt annak ellenére, hogy ő maga többször is melegellenes kijelentéseket tett.

A magyar miniszterelnököt Márki-Zay Péter legtöbbször aljas, gonosz és gyáva, valamint 2022. február 24. után a Putyin barátja, az orosz érdek kiszolgálója jelzőkkel és kifejezésekkel illette. Különösen sértő, ugyanakkor félelemkeltésre alkalmas volt az, amikor újságírókat többször is aberráltaknak, fogyatékosoknak, ostobáknak és propagandistáknak nevezte.

A legnagyobb botrányt az keltette, hogy a Fidesz-szavazókat ostobáknak, a vidékieket agymosottaknak és egy alkalommal trágyával etetett gombáknak titulálta.

De többször sértette meg a fogyatékkal élőket és a nőket is, különböző szövegkörnyezetben.

Dobrev Klára belpolitikai üzenetei – a többi miniszterelnök-jelölthöz hasonlóan – fenyegetők és lejárató jellegűek voltak, a háború kitörése után pedig a „putyinozás” volt a meghatározó. Leggyakrabban az elszámoltatás, lopás, korrupció, illetve az Orbán oligarchái, fideszes propaganda kifejezéseket használta, amelyek először a miniszterelnök-jelölti vitán, majd az ATV Egyenes Beszéd című műsoraiban hangoztak el.

Lakossági fórumain Dobrev Klára (a Facebook-oldala tanúsága szerint) előszeretettel hivatkozott a sokak Magyarországára és annak ellenére „oligarcházott”, hogy a szavazók szemében éppen az ő családja és leginkább a férje miatt ez hitelességi problémát vetett fel.

A fenyegető álláspontban szintén követte a többi miniszterelnök-jelöltet, többször kijelentette, hogy az Alaptörvény alkotmányellenes.

Az internetes portálokon megjelent interjúiban visszatérő tőmondat volt: már Románia is megelőz minket és Orbán kivezeti az országot az unióból, ami tényszerűen nem volt igaz.

Miután elveszítette az előválasztást mérsékelte médiaszerepléseit, az orosz–ukrán háború kirobbanása után viszont a fórumokon és nagyinterjúkban (mfor.hu) elmondta, hogy Orbán Putyin bábja és az orosz érdekek kiszolgálója, azaz ismét részt vett az összehangolt lejárató kampányban.

A Momentum 2021. február 28-án tette közzé az Új Rendszerváltás: Így számoltatjuk el a korrupt fideszes elitet! című programját, a pártelnök a kampány során elsősorban ennek fenyegető jellegű szókészletét használta. A program főbb elemei később megjelentek a kommunikációban is: 1) csatlakozás az Európai Ügyészséghez, hogy a Fidesz káderei nehogy eltüntessék az elmúlt 12 év visszaéléseinek bizonyítékait; 2) Elzárná a Fidesz-holdudvar pénzcsapjait; 3) Ideiglenesen megtiltaná magánrepülők felszállását, nehogy ezeken vigyék külföldre a lopott vagyont. Utóbbi elképzelés a későbbiekben légtérzár néven önállósult a közbeszédben.

Az elszámoltatás kulcsfogalma Fekete-Győr András kommunikációjában pedig az ún. felcsúti per lett.

A Momentum akkori elnöke elsősorban a Facebookot használta kommunikációs platformként, ahol a leggyakrabban használt kifejezéseivel gúnyosan, sokszor fenyegető hangnemben kommunikált. Leggyakrabban használt jelzők: homofób, korrupt, gyűlöletkeltő, gyáva. A Mészáros Lőrinc közönséges bűnöző és Orbán Viktor strómanja szókapcsolatok jelentek meg legtöbbször a kampányában. Dehonesztáló megfogalmazásokkal elsősorban a miniszterelnököt illette, aki szerinte ma már mindenkinek büdös.

2020 januárjától kezdődően a Jobbikban jelentős változások álltak be: Jakab Péter és a mögötte álló üzleti kör a baloldali médiapártok működését alapul véve átalakította a szervezet működését. Onnantól kezdve a Jobbik egyre kevésbé működött pártszerűen, minden erőforrásukat arra fordították, hogy az online térből a lehető legnagyobb részt hasítsák ki. Ennek megfelelően a jobbikos kampány fő terepe a Facebook lett. Jakab Péter sajátos megszólalási műfaja az országgyűlési napirend előtti felszólalások voltak, ezek adták a pártelnök-frakcióvezető politikai súlyát. A leggyakrabban azonban ugyanazokat a terminusokat használta, mint a többi baloldali miniszterelnök-jelölt: aberrált tolvajbanda, árulás, hazudozás, lopás, pénzéhség, A 2010 óta fennálló hatalmi rend szerinte maffia, aminek az élén egy beteg jellemű ember áll.

Hasonló retorikai megoldásokkal élt a nagyinterjúk során is: Orbán Viktor egy tolvaj gazember, aki a börtönválogatott csapatkapitánya lesz. A kormánypárti képviselőket mint 133 bitang, hazug embert minősítette. Kijelentette, Polt Péter bűnrészes, akit le kell csukni, amiért asszisztált a nemzet kifosztásához. Három héttel később, szeptember 21-én a 24.hu számára adott interjúban áthallásos, fizikai erőszakra utaló megfogalmazásokkal élt.

Jakab Péter szó szerint kijelentette: Orbán Viktornak és ennek a gengszterbandának ülnie kell. Le kell vágni a kígyó fejét.

Jakab Péter 2021. szeptember 1. és 2022. április 3. között leggyakrabban a Jobbik kampányszlogenjét a „Fizessenek meg a tolvajok” tőmondatot ismételgette. A fiatalabb fideszes politikusokat ficsúrnak, az idősebbeket következetesen elvtársnak titulálta. A velük szemben leggyakrabban megfogalmazott vád, hogy hazudnak és lopnak. Az ország élén egy maffiakormány áll, melynek vezetője a köpcös. A miniszterelnök-jelölti vitájában kijelentette, hogy Polt Péter egy közönséges bűnöző, akit nem leváltani kell, hanem lecsukni. Hozzátette, ma Magyarországon a lopásért tízmilliárdos jachtok járnak. Ezek a tőmondatok később is megjelentek.

Karácsony Gergely miniszterelnök-jelöltként karakterversenyt hirdetett Orbán Viktorral szemben, ezért eleinte kerülte a negatív asszociációs körrel bíró szavak használatát. Orbán Viktorral, a Fidesszel, a kormánnyal vagy a NER-rel kapcsolatos bírálatát inkább leírásokban, anekdotikus stílusban fogalmazta meg, kerülve a könnyen idézhető, rossz hangulatú kifejezéseket. Ezzel együtt Facebook-oldalán rendszeresen születtek negatív kifejezésekből álló posztok, melyekben a korrupciót, lakájmédiát kárhoztatta.

A főpolgármester negatív kijelentései elsősorban véletlenszerű, elszólás-jellegű közlésekből származnak, a fenyegetésben megjelenő nagyotmondási versenybe azonban már ATV-n megrendezett miniszterelnök-jelölti vitájában tudatosan beleállt. Utóbbi alkalomból az alábbi ötletei és szókapcsolatai hangzottak el: Orbán Viktor családtagjainak, barátainak, üzletfeleinek bankszámláit zárolni kell; ki kell mondani az Alaptörvény érvénytelenségét; az adóhivatal zárolja a NER elit bankszámláit. Bevezetésre vár a Tiborc-adó, Mészáros-adó: félmilliárd forintnál értékesebb vagyontárgyak megadóztatása; a családokat támogató fiskális politikát pedig perverz adórendszernek nevezte. 2022. február 24. után gyakran használt kifejezései: a kémbank, pávatáncos Orbán Viktor, aki Putyin helytartója.

Kontraproduktív negatív kampány

A miniszterelnök-jelöltek tisztában voltak azzal, hogy mindezek mellett fontos a politikus egyedi karaktere, ezért igyekeztek kreatívan használni a nyelvet, illetve nagyotmondási verseny is kialakult közöttük. A negatív diskurzus egy idő után megsokszorozódott, kiegészült és szemantikai spirálként kezdett el viselkedni.

A negatív, a fenyegető-jellegű és lejárató kampány nem bizonyult hatékonynak.

Hiába ismételgették folyamatosan ugyanazokat a kifejezéseket, szókapcsolatokat és mondatokat, nem tudták eltántorítani a Fidesz-szavazókat, illetve pozitív mondanivaló hiányában nem sikerült megszólítani a bizonytalanokat. Összességében elmondható, hogy az Orbán Viktorral és a kormánypártokkal szemben folytatott szisztematikus és összehangolt lejárató kampány kontraproduktívvá vált: a folyamatos támadás aktivizálta a Fidesz-szavazókat.

Forrás: xxiszazadintezet.hu

Szerző: Nagy Ervin – Pogrányi Lovas Miklós

(Címkép: mandiner.hu)