Tegnap robbant a hír, amely szerint a liberális Újítsuk meg Európát (Renew Europe) frakció néhány képviselője aláírásgyűjtésbe kezdett az Európai Parlamentben, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtsanak be az Európai Bizottsággal szemben.
Az indítvány célja, hogy az EP-képviselők megvonják a bizalmat az Ursula von der Leyen vezette Bizottságtól és egy új testületet kelljen felállítani.
A momentumos képviselőket is sorai között tudó európai parlamenti frakció három tagjának úgy tűnik, az szúrja a szemét, hogy a Bizottság nemrég jóváhagyta a lengyelek 36 milliárd eurós helyreállítási tervét.
A kritikus liberálisok szerint a Bizottságnak ezt nem lett volna szabad megtennie, mert a lengyelek nem tettek eleget bizonyos feltételeknek. Ezek a feltételek a lengyel jogállamiságról szóló vitákhoz kötődnek: a liberális képviselők azt fájlalják, hogy a lengyelek belementek egy politikai vitába az EU-s intézményekkel, s nem voltak hajlandóak elfogadni az Európai Bíróság döntését.
Az Újítsuk meg Európát frakció képviselői szerint a lengyelek – dacára a koronavírus járvány utáni gazdasági kihívásoknak és a háborús helyzet miatti nehézségeknek – egészen addig nem kaphatnának pénzt, amíg fel nem adják korábbi álláspontjukat. Tehát a fenyegetés sokkal inkább a lengyeleknek és a tagállamoknak szól, mintsem a Bizottságnak, ugyanis azt mutatja: vannak EP-képviselők, akiknek a Bizottság megdöntése és az egész EU politikai válságba taszítása is elfogadható ár, ha a tagállamok megregulázása a kérdés.
Bár az erről szóló hírekből erre nem derült fény, az aláírásgyűjtést elindító EP-képviselők minden bizonnyal az EU-s költségvetés nem megfelelő kezelésére hivatkoznak majd a Bizottsággal szemben.
A helyzet azonban ennél jóval bonyolultabb. Egyrészt jól illik az Európai Parlament saját szerepét és befolyását a többi EU-s intézmény rovására való kiterjesztésének erőfeszítéseinek sorába. Másrészt igen veszélyes precedenst teremthet, ha ugyanis a Parlament rálép arra az útra, hogy a tagállamok álláspontjával szembeni ellenérzéseinek a Bizottságon keresztül akar (jogi úton) érvényt szerezni, az igen könnyen intézményi és politikai válságba taszíthatja az Európai Uniót.
Ezzel ugyanis gyakorlatilag a Parlament a Bizottságot akarja irányítani, de legalábbis abban a fenyegetettségben tartani, hogy ha nem az elvárásai szerint cselekszik, akkor pillanatokon belül megbuktathatják a teljes testületet. Éppen ezért is nevezik atombombának ezt az intézményt, mert a következményei beláthatatlanok: a Parlament ugyanis megbuktathatja a Bizottságot, de új testület vezetőjének és tagjainak kiválasztása viszont már nem parlamenti jogkör.
Bizalmatlansági indítványra az Európai Parlament szabályzata szerint van lehetőség. Ehhez először is az összes EP-képviselő egytizedének támogató aláírására van szükség. Sajtóértesülések szerint jelenleg itt tart az ügy, vagyis a liberális képviselők elkezdték gyűjteni az aláírásokat az EP soraiban. Ezt egyébként nem lehet titokban vagy rejtett módon csinálni, hanem rá kell írniuk, hogy ez egy bizalmatlansági indítvány.
A kezdeményezőknek ismertetniük kell a konkrét indokokat is. Ha összegyűlik a megfelelő mennyiségű szavazat, akkor a soron következő plenáris ülésen már szavaznak is róla a képviselők. Fontos, hogy a szavazás név szerint történik – ez is mutatja annak politikai jelentőségét. A bizalmatlansági indítvány elfogadásához a leadott szavazatok kétharmada és egyben az összes képviselő többségének szavazata szükséges, tehát nem olyan egyszerű összehozni.
A Mandiner teljes cikke itt olvasható.
Szerző: Pócza István
Kép: Youtube
