Számos területen jogköröket adna át a baloldal Brüsszelnek, nekünk az a tapasztalatunk, hogy ezzel a multiknak sokkal nagyobb ráhatása lesz az ügyekre, mint az embereknek – reagált Dömötör Csaba arra, hogy a DK-s Gy. Németh Erzsébet az európai minimálbér bevezetésével dicsekedett. Az államtitkár hangsúlyozta: hazánkban a minimálbér több mint háromszor annyi, mint Gyurcsányék idejében volt.
A baloldali képviselők többsége a jövő évi költségvetés tervezetét bírálta napirend előtt. Az LMP-s Csárdi Antal átláthatatlannak és igazságtalannak nevezte a büdzsét, Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára pedig azzal vágott vissza: eddig egy költségvetésről bizonyosodott be, hogy valótlan számokat tartalmazott, ez pedig 2006-ban volt, a Gyurcsány-kormány idején.
A mostani Európa egyik legátláthatóbb költségvetése, amit vizsgált az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács is, ami a világon egyedülállóan vétójoggal rendelkezik – közölte az államtitkár. Leszögezte: a jövő évi büdzsé célja, hogy megvédje a családokat, a rezsicsökkentés vívmányait a háborús inflációtól is.
Miután a szocialista Vajda Zoltán „bődületes megszorításokat” emlegetett, majd felszólította az államtitkárt, hogy ne „unalmas” választ adjon, Tállai kérdőre vonta a képviselőt:
„Igaz az, hogy meggyűlt a baja az uniós pénzek elszámolásával? Vagy, hogy olyan ajánlóívekkel próbált képviselő lenni, amit nem valós személyek írtak alá?”…
A költségvetésre rátérve pedig megjegyezte: az extraprofitadó bevezetését megszorításnak nevezi Vajda, aki Bokros Lajost követné egy Facebook-posztja szerint, ám Bokros idejében a családokat sújtották a megszorítások. „Az önök válságkezelése valóban megszorítás, a mi válságkezelésünk a családok megvédése” – fogalmazott Tállai.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára megállapította: Jámbor „neomarxista szövegével” ellentétes az, hogy kormányon a baloldal „a legdurvább neoliberális lépéseket tette meg”, és amikor így „kezeltek” egy válságot, az hétszázalékos gazdasági csökkenést hozott, míg tavaly több mint hétszázalékos volt a növekedés.
Dúró Dóra (Mi Hazánk) pedagógus béremelést sürgetett, kárhoztatva a kormányt, amiért szerinte „hagyják Brüsszelt dönteni” erről. Rétvári egyrészt rámutatott, hogy folynak a tárgyalások a pedagógus-szervezetekkel, másrészt hangsúlyozta: az uniós forrás nem adomány, az jár hazánknak, és elfogadhatatlan, hogy „Brüsszel úgy tesz, mintha ez nem a magyarok pénze lenne”.
„Mintha piros-fehér-zöld bankkártyával nem lehetne pénzt kivenni az automatából, csak szivárványos bankkártyával”. Ezek a források járnak nekünk, és ebből akarunk többek közt növekvő megbecsülést adni a pedagógusoknak – mondta az államtitkár, hozzáfűzve, ezt akadályozza a magyar baloldal Brüsszelben.
Dömötör Csaba államtitkár szerint jelenleg hazánkban a minimálbér több mint háromszor annyi, mint Gyurcsányék idejében volt. „Ezt jelenti a gyakorlatban a baloldali érzékenység” – tette hozzá, emlékeztetve arra, hogy a miniszterelnök-jelöltjük, Márki-Zay Péter azt mondta, nem támogatja a minimálbért. Dömötör kifejtette: Brüsszel azt akarja, hogy az emberek állják a szankciós politika árát, ezért javasolják, hogy „fűts kevesebbet, világíts kevesebbet, autózz kevesebbet”, és Budapest csatlakozni akar ehhez, Tüttő Kata szocialista főpolgármester-helyettes szerint ezek elhozhatják a békét.
A baloldal mindig külföldi elvárásokból vezeti le politikáját – állapította meg az államtitkár.
Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője arról beszélt, a kormány folytatja a családok megvédését és erősítését, növekszik a családok támogatása a jövő évi költségvetésben, mert „ebben látjuk a nemzetünk jövőjét”.
Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára közölte: az ország jövőjét a magyar családok írják.
A család-, gyermek- és ifjúságpolitika továbbra is arra törekszik, hogy a társadalom képes legyen önmaga fenntartására, a költségvetés jövőre 3225 milliárd forintos forrást biztosít családtámogatásra, ez az összeg 2010-hez képest három és félszeresére emelkedett – hangsúlyozta az államtitkár.
Bánki Erik (Fidesz) leszögezte: a költségvetés stabil alapokon áll. „Amint véget ér a háború, véget ér az eszement infláció is” – mondta, szerinte azonban amíg az uniós országok a háborús helyzetet finanszírozzák, addig az árak is emelkedni fognak. Megjegyezte, Sorosék érdekeltek a háborúba.
Forrás: Magyar Hírlap
Kiemelt kép: MTI