Manapság minden cseppfolyós, minden bizonytalan, ez félelmet kelt, bizonytalanságot szül, erkölcsi romlást hoz, ami az emberi személyiség minőségének a silányodását eredményezi – mondta a Magyar Hírlapnak adott nagyinterjújában Osztie Zoltán, a Budapest-belvárosi Nagyboldogasszony-főplébánia plébánosa. Ebből szemlézünk.

Rávilágított: ebben a környezetben az egyedüli szilárd igazodási pontoknak a kétezer éves, természetfölötti kinyilatkoztatással rendelkező és cáfolhatatlanul az igazságot képviselő keresztény egyházak tekinthetők.

A jóléti és liberális társadalmak dekadenciája kézzelfogható, – mondja Osztie Zoltán, látjuk és tanúi vagyunk az „eredményeinek”. Ezért jelenik meg ezzel párhuzamosan, nyilvánvalóan és egyre határozottabban a szilárd igazodási pontok iránti igény. S hol van ilyen szilárd igazodási pont? A kétezer éves, természetfölötti kinyilatkoztatással rendelkező és cáfolhatatlanul az igazságot képviselő keresztény egyházaknál. Akkor, amikor tanúi vagyunk egy embergyűlölő, emberellenes ideológia hatalmi törekvésének és különböző támadásainak, akkor a keresztény közösség még mindig az embert védi, merthogy képviseli az abszolút kiindulópontot, a teremtő Istennek a szándékát és szeretetét.

Arra, hogy az embert és a társadalom különböző közösségeit eszközként használják föl ma egy totalitárius hatalmi törekvés vagy ideológia képviselői. Gondoljunk csak arra, hogyan lettek a menekültekből migránsok! Ne értsen félre: a menekülteknek segíteni kell, kötelező, és a kereszténységünkből nyilván egyenesen fakad, de ne keverjük össze a migránsokkal, akiket ránk szabadítottak. Szegényeket eszközként használják föl, ahogy a cigányságot vagy a hajléktalanokat is. És akkor még nem említettem, hogyan használják fel a gyerekeket.

Már az óvodában megrontják őket a genderideológiával. Már nem is tudjuk csírájában elfojtani, sajnos szárba szökkent és kivirágzott. Ez is egy példa arra, milyen mértékben képes egy káros ideológia embergyűlölő szemlélettel az embert eszközként használni. Nézzünk magunkra: férfiak és nők vagyunk. Aki ezt tagadja, manipulál, nem fogadja el az embert annak, ami, helyette gyűlöli és felhasználja.

A liberalizmus totalitárius, és mindent elpusztít, tönkretesz.

A totalitárius rendszereknek egyébként ugyanaz a gyökere, a módszere és az eredménye, igaz ez a nemzeti szocializmusra, a moszkovita bolsevik kommunista diktatúrára és a liberális totalitárius törekvésekre. Gyökere az istentelenség, eszköze az embergyűlölet, a személyt likvidáló hatalomgyakorlás, végső célja pedig a totális hatalom megszerzése.

Itt három pillért kell komolyan venni: Istent, hazát, családot, amelyek egyben az identitásunknak és ezzel a boldogságunknak az alapkövei. Ezt nyilván komolyabban vették még a két világháború között is az annyit szidalmazott keresztény kurzus idejében. Ma ez egyre jobban távolodik. Azt látom, hogy a társadalom polarizációja mind markánsabb, nő a szakadék, ami a két pólus között tátong, a kétféle értékrend és ideológia egyre inkább kibékíthetetlenné válik. Istenhit és a belőle fakadó emberkép, valamint mindannak tagadása egymást kizáró módon áll szemben. Amit mi keresztények fölvállalunk, az egyre inkább hősiességet kíván; ma a konzervativizmus válik haladóvá és a haladónak mondott liberális ideológia dekadenssé.

Nagy lehetőség a társadalom előtt, hogy háromról nagyjából tizenhat százalékra nőtt a történelmi keresztény egyházak oktatási intézményeinek száma. Ezek értéket képviselnek, bármennyire botladozva működnek is. Hiszen a történelmi keresztény egyházaknak nagyon nehéz ilyen társadalmi környezetben feddhetetlen katolikus, református, evangélikus iskolákat működtetni, mégis azt kell mondanom, hogy felnövekedik egy olyan keresztény értelmiségi generáció, amely képes többletet képviselni, igényességet, emberséget. Mer isteni fedezetet biztosítani a társadalom jobbítása érdekében. Vagyis nagy az esélye, de a felelőssége is ezeknek az oktatási intézményeknek, hogy pozitív jövőképünk alakulhasson.

Az egyház odaföntről való küldetése a természetfölöttit képviselni. Isten van, az életnek van értelme, arra ösztökéljük az embereket, hogy törődjenek a lelkükkel. Ebben támogatjuk őket, az egyháznak ugyanis az a feladata, hogy védje a fontos pilléreket, értékeket és az emberi létezés méltóságának a feltételeit.

Arra a felvetésre, hogy a baloldal szerint elveszítik önállóságukat az Orbán kormány lélegeztető gépen tartja őket, Osztie úgy felelt:

Gyurcsány Ferenc idejében ugyanúgy szolgáltunk, a KÉSZ vagy én belvárosi plébánosként pontosan ugyanúgy dolgoztunk mint az Orbán-kormányok idején. Tény, utóbbival együttműködve több a lehetőségünk, és ezzel élnünk kell, mert Gyurcsány idejében nem voltak hasonló támogatások. Nyilván egy kereszténydemokrata kormány a keresztény egyházakkal partneri kapcsolatot ápol. A kommunisták és liberálisok viszont ellenségként tekintenek rá, hiszen az egyház már a létével kritikát fogalmaz meg velük szemben.

Forrás: Magyar Hírlap

Kiemelt kép: Szent Tamás Akadémia