Lövészetóra az általános iskolákban, lazább fegyvertartási szabályok, kétszer akkora hadsereg. Csak néhány azon intézkedések, tervezetek közül, melyek Oroszország Ukrajna elleni inváziójának hatására születtek meg a lengyel törvényhozók fejében.
Varsó Moszkva legélesebb és leghangosabb kritikusaként lépett fel a háború kirobbanását követően, mind a társadalom, mind a politikusok tartanak tőle, hogy Kijev után ők következnek.
Oroszország tehet komolyabb katonai lépéseket is, valamint folytathat aszimmetrikus hadviselést ellenünk, például terrorcselekmények formájában
− mutatott rá a lengyel Eryk Klossowski, aki a háború februári kitörését követően azzal a kéréssel fordult munkahelyének vezetőségéhez, hogy biztosítsanak lőfegyverkezelési képzéseket a vállalatnál dolgozóknak. A The Washington Post amerikai napilapnak nyilatkozó Klossowski elmondta, szokatlan kérésének eleget téve ősszel már rendszeresek lesznek a munkaidő utáni foglalkozások, amin több százan vehetnek majd részt.
A lengyelek történelmükből kifolyólag tartanak Oroszországtól, ezt pedig tovább fokozta Moszkva ukrajnai háborúja. A Pew Research Center közvélemény-kutató intézet friss felméréséből kiderül,
a társadalom 94 százaléka tekint jelentős fenyegetésként Oroszországra, ez drasztikus növekedés a 2018-as adatokhoz képest, ekkor az arány 65 százalék volt.
Hasonló a statisztika Vlagyimir Putyin orosz államfő megítélésével kapcsolatosan, a lengyelek több mint 90 százaléka egyáltalán nem bízik az orosz vezetőben, míg Joe Biden amerikai elnök társadalmi támogatottsága 82 százalék. Szinte ugyanez a tendencia figyelhető meg a NATO keleti szárnyának tagállamaiban, például a balti országokban is.
Szeptembertől nemcsak a különböző vállalatok szerveznek fegyverhasználati képzéseket, de a lengyel oktatási intézmények is órarendjükre tűzik azokat.
Ha Oroszország bármikor is megtámadna minket, akkor a Kremlnek tudnia kell, hogy negyvenmillió lengyel kész harcba szállni szülőföldje védelmére
− fogalmazott Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő még júniusban egy középiskolai lőtér átadóján. Szeptembertől a 13. életévüket betöltött tanulóknak korlátozott fegyverhasználati képzésre kell járniuk, Przemyslaw Czarnek oktatásügyi miniszter szerint ez az ukrajnai háború előtt elképzelhetetlen lett volna.
Ha egy politikus tíz évvel ezelőtt tett volna hasonló javaslatot, valószínűleg kinevettük volna miatta. Azonban az ukrajnai tragikus események megmutatták, hogy a fenyegetés valós
− fogalmazott a tárcavezető. Hozzátette, nem a gyermekek militarizációjáról van szó, csupán olyan tudásra tehetnek szert, amely hasznossá válhat egy tényleges konfliktus esetén.
Habár jelenleg a lengyel fegyvertartási szabályozások Európa legszigorúbbjai közé tartoznak, a háború kitörését követően ugrásszerűen megnövekedett a lőfegyverek iránti kereslet. A kormány ennek következtében már a jogszabály lazításán dolgozik,
az új javaslat enyhítene a fegyverbirtoklás követelményein, valamint a fegyverek beszerzésének folyamatát is felgyorsítaná.
Emellett az országban működő paramilitáris szervezetek, valamint az ukrán mintára kialakított területvédelmi erők tagjainak is megkönnyítené a lőfegyverek vásárlását. − Nem kétséges, hogy minél több embernek lehetővé kell tenni, hogy fegyverhez juthasson és megtanulja kezelni − jelentette ki Mariusz Blaszcak lengyel védelmi miniszter.
Mindezek mellett a kormány ígéretet tett a hadsereg létszámának megduplázására is. Háromszázezerre növelnék a katonák számát, ezzel egyetemben a védelmi kiadások GDP-hez mért arányát is három százalékra emelnék.
Kiemelt kép: Civilek próbálják a fegyvereket egy lengyel lőtéren (Fotó: AFP/Michal Fludra)
