Kelet-Közép-Európa új hatalmi központ Európában, és ezzel Berlinnek is meg kell tanulnia együttélnie. Magyarország demokrácia, és a polgárai választották meg a vezetését – mondta többek a Magyar Nemzetnek adott interjújában Peter Hefele, az Európai Néppárt hivatalos agytrösztje, a Wilfried Martens Központ német politikai igazgatója a Mathias Corvinus Collegium esztergomi rendezvényén, aki kritikusan nyilatkozott a német energiafordulat térségünknek is ártó végrehajtásáról és Angela Merkel felelősségéről is.
– Noha az Európai Néppárt (EPP) az unió legnagyobb pártcsaládja, nincsen túl jó formában. Németországban ellenzékbe szorultak, a franciáknál és az olaszoknál alig láthatók, Spanyolországban és Lengyelországban szintén legfeljebb az ellenzéket erősítik – és akkor csak a legnagyobb tagországokat soroltuk. Öt-tíz éve egészen másképp festett Európa politikai térképe. Mit történt önökkel?
– Valóban rögös út előtt állunk, de nagy erőkkel készülünk a 2024-es európai parlamenti választásokra. Politikai tartalomban, stratégiában és a kommunikációban is meg akarunk újulni. Ami Franciaországot illeti, valóban nem látom át, hogyan tudna megerősödni az ottani tagpártunk, a Köztársaságiak. Olaszországban a mostani folyamatok pár év alatt a pártrendszerüket is átrendezhetik – majd meglátjuk! Spanyolországban jövőre választásokat rendeznek, ami reménykeltő lehet a számunkra. Nagy pártcsalád vagyunk valóban, de ez meg is nehezíti a dolgunkat a többiekhez képest: számos országból sokféle érdeknek, a jobboldali tagpártoktól a centrista-liberális álláspontot elfoglalókig kell elférniük a néppárti ernyő alatt.
– Egyetért-e azzal, hogy mégiscsak Németország a kulcs az európai politikához? Friedrich Merz a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökévé választása óta a német konzervatívok reménykednek abban, hogy erőre kaphat az EPP legnagyobb tagpártja.
– Németország valóban nagyon fontos, de új hatalmi központok alakultak ki Európában, amihez az ukrajnai háború is hozzájárult. Ezzel Berlinnek is meg kell tanulnia együttélnie.
– Melyek ezek a központok?
– Kelet-Közép-Európa, de említhetném az északi országokat is.
– A lengyel–magyar vezetésű Kelet-Közép-Európa és a Nyugat ellentétei hangsúlyosan jelentek meg az utóbbi években, ami súrlódásokkal járt a néppárton belül is. A Fidesz végül is elköszönt a pártcsaládtól, míg a vele együtt kormányzó KDNP bent maradt. Mennyire látja mélynek a nyugat–kelet törésvonalat Európában?
– Vannak másféle törések is, így a nyugati országokon belül, az észak–dél választóvonal mentén. Hány éve is tagja Magyarország vagy Lengyelország az EU-nak? Ne beszéljünk még mindig „régi” és „új” Európáról!
– Nem is a hidegháborús megosztottság továbbélésére gondoltam, hanem az alapvető nézeteltérésekre a mai Európában…
– Ez viszont annak a kérdése, milyen Európában akarunk élni. Ezzel az EPP-nek komolyan kell foglalkoznia, és vitát kell folytatnia róla. Mi nem minden áron akarunk még több európai egységesítést. A baloldali és a zöldpártoktól eltérően például az oktatási és kulturális kérdésekben úgy véljük, ezeket a nemzetállamok hatáskörében kell hagyni. Az utóbbiak szintjén kell dönteni az ilyen ügyekben – ezt hívják szubszidiaritásnak, amire mindig visszautalunk. Nem az Európai Bizottság a kompetens ezekben.
– Ezek szerint ön Magyarország nagy barátja, hiszen éppen ebből fakadt a magyar vezetés számos vitája Brüsszellel…
– Nézze, Magyarország demokrácia, és a polgárai választották meg a vezetését. Nem dolga az Európai Bizottságnak, hogy beavatkozzon a tagállamok ügyeibe, hacsak nem alapvető emberi jogok forognak kockán, de nem úgy látom, hogy ez lenne a helyzet.
A teljes interjú IDE KATTINTVA érhető el.
Borítókép: Peter Hefele, az Európai Néppárt hivatalos agytrösztje, a Wilfried Martens Központ német politikai igazgatója (Fotó: Magyar Nemzet / Havran Zoltán)
