Fenyősi Zoltán Laudato Si’ animátor csikkvadász lett, hogy összeszedje azt a sok csikket és szemetet, amit a budapestiek a közterületen eldobálnak. A csikk kommandó oszlopos tagját elkísértük egyik bevetésére.
– Gyakorta feltűnik a Feneketlen-tó közelében, miért jár ide?
– Mert én egy csíkkvadász vagyok. Ez egy új típusú foglalkozás. Sétálok és összeszedem a csikkeket, amelyekből egyre több van eldobálva. Három évvel ezelőtt egy Laudato Si’ képzésen az ökológiai önmegtérés jegyében indultam el ezen a vonalon. Évek óta gyűjtöm az eldobott csikkeket, bízom benne, hogy ezzel valamit tehetek a közjóért. Ahol rendszeresen szedem, ott talán kicsit kevesebb is dobják el a csikkeket.
– Mi is ez az ön által említett Laudato Si’?
– Ez nem más, mint Ferenc pápa zöld enciklikája, amelyet 2015 januárjában adott ki. Meglátásom szerint ez a Biblia után a második legfontosabb dokumentum. Ez egy tudatos környezeti, illetve teremtésvédelmi ajánlássorozat, ha úgy tetszik, munkaprogram.
Ennek lényege az, hogy a pápai enciklika nyomán, a püspökök megtervezzék, a plébánosok pedig azt végrehajtsák az egyházközségekben. Ebben egy három-öt fős Laudato Si’-körnek kellene segíteni, hogy a hívők és nem hívők lakóhelyüket, illetve a teremtett világunk épségét megőrizzék. Ebben van még hová előre lépnünk.
– Csikkvadászként hogyan látja, mennyire figyelünk oda a környezetünkre?
– A kutyáink lassan már szobatiszták, de az emberek egy része még mindig nem „utcatiszta”, azaz a környezetünk tisztelete elmarad. A fiatalok azon panaszkodnak, hogy mi tönkretettük a jövőjüket, de iszonyatos mértékű szennyezés folyik az ő részükről is. Itt a Feneketlen tónál is egy hétvégi buli után óriási szemét marad, a csikkeket sem képesek a helyére dobni. A felelőtlenség és a nemtörődömség érződik rajtuk. A felelősség keresés helyett azonban amit tennünk kell az az, hogy figyelünk egymásra, tesszük a jót, bízva abban, hogy a jó példa ragadós.
Forrás: Vasarnap.hu
Szerző: Tóth Gábor
Kép: Pixabay
