A napokban kezdődött a 2006-os eseményeket felidéző Elk*rtuk című film pere miután Hann Endre, a Medián közvéleménykutató cég vezetője eljárást kezdeményezett a filmet készítő Megafilm Kft. ellen. De vajon valóban bíróságra való-e egy olyan fikciós történet, amely csak részben épül a valóságra? – erre keresték a választ az M5 Ez itt a kérdés című műsor adásában, melynek vendégei Kálomista Gábor producer, Tóth Máté ügyvéd és Deák-Sárosi László filmesztéta voltak.
Kálomista Gábor elmondta, hogy az ügyben már lezajlott a perfelvétel és a következő tárgyalás már október 11-én meg fog történni. A per tárgyát személyiségi jogok megsértése és az ehhez kapcsolódó károkozás, valamint a további jogsértésektől való tartózkodás képezi.
A lényeg, hogy Hann azt szeretné elérni, hogy kártérítést kapjon, bocsánatot kérjenek tőle és a filmet a továbbiakban ne vetítsék. A bíróság tehát azt fogja megvizsgálni, hogy a film milyen kárt okozott Hann Endrének.
Tóth Máté ügyvéd elmondta, hogy nagyon sok személyiségi jogi per van, de javarészben nem filmes jellegű ügyekről van szó.
A művészet és a véleménynyilvánítás szabadsága ütközhet a személyiségi joggal, de
a személyiségi jog védelme nem azt jelenti, hogy egy állandó fékként megbénítsa a közbeszédet.
Főleg akkor nem, ha az illető közszereplő és ha a jog súlyozási szerepe kerül előtérbe, akkor a „jog nem óvónéni”, aki mögé el lehet bújni vélt vagy valós sérelmek miatt.
Deák-Sárosi László filmesztéta arról beszélt, hogy egy fikciós alkotásban is igazodni kell némileg a valósághoz, tehát a történtek ellenkezőjét nem szabad állítani. Az esetek többségében ugyanakkor az ilyen ügyeket társadalmi és esztétikai vitákban kell megoldani, ritkán jut el ilyen odáig, hogy bírósági üggyé váljon.
Kálomista Gábor szerint ezt a filmet nem lehet tönkretenni, bármennyire is próbálkoznak vele. A tavalyi évben a legnézettebb magyar film volt, tehát a sikere megkérdőjelezhetetlen. A film pontosan azt hozta, amit vártak tőle. Lehet perelni, de ilyenkor érdemes rámutatni arra, hogy ez mégiscsak egy film, amiben a két főhős fiktív személy.
A producer leszögezte, hogy a filmet legjobb tudásuk szerint és az elérhető legtöbb információ birtokában készítették és
ha a szereplőknek, a jól beazonosítható szereplőknek Gyurcsánynak, Dobrevnek vagy épp Szilvásy Györgynek problémája van, akkor le kell ülni és el kell mondani, hogy mi történt.
Arra a kérdésre, hogy a filmben szereplő Endrét egy valós személy vagy pedig a közvéleménykutatók egy típusa alapján jött-e létre, Kálomista úgy felelt, hogy 2006-ban
Hann Endre és például Karácsony Gergely az akkori kormány közelében voltak, ezt dokumentumok bizonyítják.
A műfaj megköveteli, hogy a valósághoz igazodjanak az ábrázolt események, de nyilvánvalóan vannak olyan fikciós szálak, ami miatt film a film.
Tóth Máté arról beszélt, hogy a film egy történelmi eseményt dolgoz fel fikciós szálakkal vegyítve. Az elsőfokú döntések ilyen ügyekben nem mindig a legmegalapozottabb, legelfogultabb döntések születnek a statisztikák szerint. A filmben ugyanakkor egy közügyet dolgoz fel, ez pedig nagyon fontos érv lehet a bíróságon.
Közügy esetében egészen máshol van a határa a személyiségi jogsértésnek.
Deák-Sárosi László úgy vélekedett, hogy a filmművészetben egy erős baloldali túlsúly van, ez a hagyomány, ezt építették ki maguknak. Ugyanakkor azt is ők építették fel, hogy a művészetben bármi megengedhető, ezért erről lehet vitázni, de egy bírósági per szintjét nem üti meg. Egy kettős értékrend van jelen, amikor nekik kedves helyzetben a művész szabadságot éltetik, máskor pedig betiltanának valamit.
Egy cenzúrakísérlet történik most a filmesztéta szerint.
Forrás: hirado.hu
Címlapkép: Jelenet a filmből (Fotó: MEGAFILM)