1999-ben Szerbiát támadta meg a NATO, s ezt követően ismerte el a Nyugat Koszovó függetlenségét. Most mindenki Ukrajna területi integritásáért száll síkra, de Szerbia esetében ez az elv már nem érvényesül. Erről is beszélt az ENSZ közgyűlésén Alekszandar Vucsics szerb államfő, aki azt is kifejtette, hogy milyen öt kulcskihívás előtt áll jelenleg a világ.
A világbékét a második világháború óta nem fenyegette ekkora veszély, mint most – jelentette ki az ENSZ közgyűlésén a szerb államfő.
Alekszandar Vucsics beszédében hangsúlyozta: mindannyian szemtanúi vagyunk annak, hogy milyen összetett geopolitikai helyzet uralkodik az egész világban, az előttünk álló globális kihívások pedig azzal fenyegetnek, hogy alapvetően megváltoztatják a nemzetközi biztonságot, és veszélyeztetik a kialakult jogrendet. Az ilyen összetett idők sok bölcsességet és egységet igényelnek a béke megőrzése érdekében – fejtette ki a szerb elnök. Vucsics öt pontban foglalta össze, hogy miként látja a világ előtt álló kihívásokat. Ezek szerinte a béke megteremtése, a nemzetközileg elismert országok területi integritásának megvédése, az energiaválság kezelése, a szegényebb országok pénzügyi stabilitásának biztosítása, illetve az élelmiszer-ellátás.
Az aktuális globális kihívások mindannyiunkat arra figyelmeztetnek, hogy a békés megoldásoknak nincs alternatívája
– mondta a szerb államfő, hozzátéve, hogy Szerbia támogatja az összes ENSZ-tagállam területi egységét, beleértve Ukrajnáét is.
„Sokaktól hallani arról, hogy agresszió zajlik Ukrajna ellen, többen mondják, hogy ez az első ilyen összecsapás Európában a II. világháború óta. Ezzel szemben az az igazság, hogy először Szerbia területi integritása ellen indult támadás Európában, erről viszont hallgatnak. Konkrét választ várunk arra a kérdésre, amelyet már évek óta felteszünk az államvezetőknek. Mi a különbség Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának megőrzése és Szerbia között, amelynek a területi egységét súlyosan megsértették, és amelyet önök közül sokan elismernek, s legitimitást adnak neki?” – tette fel a kérdést a New York-i szószéknél Koszovó kapcsán a szerb elnök.
Belgrád és Pristina viszonyáról szólva Vucsics kiemelte: türelmesen, s jó szándékkal keresik a kompromisszumos megoldást az Európai Unió közvetítésévével.
„Ez egy nehéz folyamat, amely már több mint tíz éve tart. Mi azonban nem látunk más alternatívát. Jobb száz éven át tárgyalni, mint egy napig háborúzni. Meggyőződésem, hogy megtalálhatjuk a mindkét fél által elfogadható megoldást, amely kompromisszumon alapul. Ez az egyetlen módja annak, hogy elérjük a célunkat, amely a hosszú távú békét jelenti. Ez teszi lehetővé, hogy az albánok és a szerbek együtt fejlődhessenek” – szögezte le a szerb államfő.
Az energiaválságra, az abból fakadó pénzügyi problémákra, valamint az élelmiszerhiányra kitérve az elnök azt mondta, szolidaritásra van szükség, még annál is nagyobbra, mint ami a pandémia idején volt tapasztalható.
„Rendkívül riasztóan alakul a helyzet, a valóság az, hogy ez kivétel nélkül mindannyiunkat érint. Az élelmiszer-ellátási gondok Európának azon részét is elérhetik, ahol mi vagyunk, Afrikában viszont pusztító hatású lesz” – üzente Vucsics. A szerb elnök aláhúzta: további problémát jelent az élelmiszerárak növekedése is, ezért mindannyiunk feladata, hogy olyan működő és hatékony megoldásokat találjunk, amelyek mindenki számára jók.
Kiemelt kép: Alekszandar Vucsics szerb államfő felszólal az ENSZ Közgyűlésének 77. ülésszakán a világszervezet New York-i székházában 2022. szeptember 21-én. (Fotó: MTI/EPA/Peter Foley)
