Suttyomban és mindenfajta uniós konzultáció nélkül jelentette be pár napja Olaf Scholz szövetségi kancellár, Robert Habeck gazdasági miniszter és Christian Lindner pénzügyminiszter, hogy a német kormány brutális hitelfelvétellel próbálja maximalizálni a teljesen elszabadult energiaárakat – kritizálja a németek új ötletét több uniós ország kormánya.
A német rezsicsökkentő terv egy óriási, akár 200 milliárd eurós (közel 85 ezer milliárd forintos) pénzügyi alapot hozna létre – ez az összeg egyébként Németország GDP-jének 4,7 százaléka. A kormány ársapkát vezetne be a gázárak esetében, majd az alapból származó pénzből finanszírozná a megállapított plafon és a gázimportőrök által a világpiacon fizetett összeg közötti különbözetet.
Ehhez azonban gigahitelt kell felvennie, ami ellentétes a hivatalos, alkotmányban is rögzített német adósságpolitikával.
Lindner pénzügyminiszter ezért találta ki, hogy egy speciális zsebbe, az eredetileg a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak enyhítésére létrehozott Gazdasági Stabilizációs Alapba veszik fel az elképesztő nagyságú kölcsönt, kikerülve ezzel a hivatalos költségvetési gazdálkodást.
Az ötlet azonnal óriási port kavart. A német szövetségi számvevőszék elnöke, Kay Scheller éppen csak a költségvetési csalás kifejezést nem kiáltotta bele a világba, amikor véleményeznie kellett Scholz vízióját. Mint mondta, teljesen mindegy, hogyan trükközik a kormány egy árnyék-költségvetéssel, a speciális alapok esetében az állam ugyanúgy hitelt vesz fel, az adósság pedig – bármilyen köntösbe is burkolják – adósság marad. Scheller súlyos aggályait fejezte ki a speciális alap átláthatósága miatt is. „A szövetségi költségvetésre az egységesség elve vonatkozik, vagyis teljesen átláthatónak kell lennie mind a parlament, mind a közvélemény számára” – mondta, hangsúlyozva, hogy az alapok mentesek a szigorú parlamenti felügyelettől, így ez az elv alapjaiban sérül.
„Németország éppen a középső ujját mutatja Európának”
Az EU-n belül ennél sokkal keményebb kritikák érik a Scholz-kormányt. Európa több országában elementáris felháborodás tört ki, amiért Németország gyakorlatilag a saját gazdaságát menti meg az Unió kárára, a mentőcsomaggal pedig hihetetlenül kiélezi a gazdasági megosztottságot a gazdagabb és a szegényebb országok között.
A kancellárnak azt is a szemére vetik, hogy éppen abból a válságból menekül – az uniós alapértékeket és elveket félredobva –, amelyet az orosz gázfüggőség és a Gazprom európai térhódítása miatt nagyrészt éppen a németek hoztak létre.
Ahogyan egy uniós diplomata epésen megjegyezte: Németország kancellárjának még tanulnia kell, hogyan viselkedjen európaiként.
Forrás: mandiner.hu
Kiemelt kép: ABC NEWS
