Harmincnyolc évig volt állami ünnep Magyarországon november 7-e, amelyen a “Nagy Októberi Szocialista Forradalom” (NOFSZ) győzelmét ünnepelték. Ma már azt is tudjuk, hogy a legtöbb dolog nem úgy történt, ahogy évtizedeken át tanították. Valójában egy történelmi kalandor bizonyos Vlagyimir Iljics Uljanov – mozgalmi nevén Lenin -, néhány társával és egy rakás készpénzzel, amit a németektől, meg fene tudja honnan kapott, megpuccsolta a gyengélkedő ideiglenes orosz kormányt, kivégeztette a cári családot és totális államterrorizmust vezetett be. A kommunizmus számtalan formában ma is kísért!
Ez a nap 1988-ban utoljára volt Magyarországon hivatalosan is „piros betűs” állami ünnep és munkaszüneti nap. Míg ebben az évben a Népszabadság a „marxista értelmezésű szocializmus híveinek” hűségéről cikkezett, addig 1989-ben, a „csodák évében” már egy másik forradalomról, a Berlinben tüntető egymilliós tömegről szóló vezércikkel és nem piros fejléccel jelent meg a napilap. Egy év alatt megfordult a világ, utat tört a közép-európai népek szabadságvágya.
November 7-én évtizedeken át az 1917-es bolsevik hatalomátvételt, hivatalos elnevezéssel a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat ünnepelte az ország. 1917. november 7-én, az Oroszországban, az akkor használt julián naptár szerint október 25-én, lezajlott a “forradalmi” eseménysor, a bolsevikok megdöntötték az ideiglenes kormányt. A hatlomátvétel következtében megalakult az első szovjet kormány, a Népbiztosok Tanácsa, amely forradalmi rendelkezéseket hozott. Ma már biztosra vehető, hogy semmi sem úgy történt, ahogy évtizedeken át tanították. Nemcsak az Auróra cirkáló ágyúi nem dördültek el 1917-ben, hanem a téli palotát sem ostromolták meg.
November 7-ét Magyarországon 1950-ben nyilvánították ünneppé, és 1988-ban volt állami ünnep utoljára. 1950-ben vette fel Lenin nevét a Nagykörút egy szakasza, az ünnepi dátumét pedig az Oktogon. 1956-ban éppen november 7-én érkezett Pestre szovjet harckocsival Kádár János, akinek egyik első rendelete volt, hogy munkanappá minősítse a szovjet forradalom napját, miközben a Vörös Hadsereg éppen Sztálinvárost ostromolta.
November 7. napján Oroszország munkásosztálya, szövetségben a dolgozó parasztsággal és az elnyomott népekkel, Lenin és Sztálin dicső Bolsevik Pártja vezetésével, megdöntötte a kapitalizmust s a földkerekség egyhatodán megteremtette a világ első szocialista államát: a Szovjetuniót” – áll abban az 1950-es törvényerejű rendeletben, amelyben állami ünneppé és munkaszüneti nappá nyilvánították november hetedikét Magyarországon is. Ezt persze átvette a Kádár-kormányzat is: a Kádár-Apró-Dögei fémjelezte trió, mely középső tagjának unokája Dobrev Klára ma árnyékkormányt vezet Magyarországon.
A nagy utód. Apró Antal unokája és férje. Gyurcsány Ferenc, Dobrev Klára/Forrás: NIF
A Népszabadság 1988. november 5-i száma még címlapos vezércikkben emlékezett meg a „forradalom” napjáról. A szerző így írt november hetedikéről: „A forradalom nem ünnep. De amikor mégis ünneplünk, akkor egyszerre emlékezünk és fogadalmat teszünk: méltók akarunk lenni itt, Magyarországon is, méltók akarnak lenni a Szovjetunióban is, és a marxista értelmezésű szocializmus hívei mindenütt a világon hűségesek kívánnak lenni az októberi forradalom mégiscsak megvalósuló nagy céljaihoz”.
Az 1989-es esztendő a csodák éve (annus mirabilis) néven vonult be a köztudatba, s így emlékezünk ma már rá. Az elnevezés az év közép- és kelet-európai politikai eseményeinek váratlan gyorsaságára és fejleményeire utal. A sebesen változó történelem látlelete, hogy az 1989-es Népszabadság már csak a 6. oldalon írt a nagy októberi szocialista forradalomról, az emberek munkába mentek és nem volt nagy, állami ünneplés, csak szórványos és érdeklődés nélküli koszorúzás azon a november 7-én.
A Népszabadság pedig a Berlinben a Fal előtt tüntető milliós tömegről írt, amit két nappal később a német emberek saját kezükkel vertek szét.
November 7. nem csupán a kommunista diktatúrák szimbolikus ünnepnapja volt, hanem a rendszerváltoztatás éveiben is fontos fordulópontok történtek e napon. Az NDK-ban a több napja tartó tüntetés után végül 1989. november 7-én lemondott a Willi Stoph vezette kommunista kormány.
Már ülésezett az első szabadon választott parlament Magyarországon – Gorbacsov ellen követtek el merényletet egy igen szerényre sikeredett moszkvai ünnepségen. A lefűrészelt csövű vadászpuskával sikertelen gyilkossági kísérletet elkövető leningrádi lakatosmester saját bevallása szerint 1917-ért akart bosszút állni Gorbacsovon. Magányos, elégedetlen elkövetőről beszélünk, akit a korabeli beszámolók szerint a főtitkár észre sem vett. Nem úgy, mint az egy év alatt Közép-Európában végbement változásokat, amelyek keretében a térségben élők kivívták szabadságukat és függetlenségüket.
Forrás: Nullahategy.hu
Kiemelt kép: Wikipédia
