Két törvényjavaslatot vitattak meg a közelmúltban a francia nemzetgyűlésben, mindkettő az abortuszhoz való jog beiktatását szorgalmazta a francia alkotmányba. Az egyiket – amelyet Mélanie Vogel, az uniós Európai Zöld Párt vállaltan leszbikus társelnöke jegyez – a jobboldali többségű szenátus októberben elutasította, a másikat november 9-én vitatta meg a nemzetgyűlés jogi bizottsága. A javaslatokat friss cikkében értékeli a strasbourgi székhelyű European Centre for Law and Justice (ECLJ) kutatóintézet munkatársa, Nicolas Bauer, a Strasbourgi Egyetem emberi jogi doktorandusza.
A neves jogász megjegyzi: az első törvényjavaslat előadója Aurore Bergé, a liberális Renaissance képviselőcsoport elnöke volt, aki az ügy érdekében már korábban is megmutatta elszántságát, alig egy hónappal azután, hogy kislánynak adott életet, kész volt visszatérni, hogy megvédje álláspontját.
A második törvényjavaslatot Mathilde Panot, a La France Insoumise–NUPES baloldali ellenzéki pártszövetség elnöke fogja vinni, aki „nemcsak az abortusz alkotmányba foglalásáért kampányol, hanem az abortusz elleni lelkiismereti tiltakozáshoz való jog eltörléséért is” – teszi hozzá Nicolas Bauer.
Ha a nemzetgyűlés elfogadja a két törvényjavaslat egyikét, az nem lesz elég ahhoz, hogy az abortuszt az alkotmányba foglalják – véli a szakember. Rámutat: a szöveget a szenátusnak is ugyanilyen feltételekkel kellene elfogadnia, majd a népszavazásnak jóváhagyni. Az októberi elutasítás miatt már a szenátusi többség sem valószínű, és a népszavazás is kockázatos. A világon az egyetlen olyan kezdeményezést, amely az abortusz alkotmányba iktatását tartalmazta, szeptemberben Chilében a lakosság 62 százaléka elutasította, a korábbi nagyon kedvező közvélemény-kutatások ellenére – emeli ki a jogász.
Véleménye szerint az alkotmányba való beillesztéssel a baloldal „szentté akarja tenni” az abortuszt, mint a társadalmi szerződés középpontjában álló értéket. „A törvényjavaslatok megfogalmazása más alapvető jogok fölé helyezi az abortuszt, abszolút joggá téve azt, amelyet senki sem sérthet meg, és amelytől senki sem fosztható meg” – hangsúlyozza az ECLJ kutatója.
Megállapítja: „az abortusz alkotmányba foglalása katasztrofális jogi következményekkel járna. Ha egy alapjog abszolút, az azt jelenti, hogy nem korlátozható mások jogai vagy szükségletei, illetve a közérdek által. Ha az abortuszhoz való abszolút jog bekerül az alkotmányba, az mindent eltipor, ami az útjába kerül, például a törvényes időkorlát is alkotmányellenessé válna.”
Az emberi jogi szakértő kitér arra is: a francia liberálisok elképzelése nem az, hogy úgy értelmezzék (!) az alkotmányt, hogy az magában foglalja az „abortuszhoz való jogot”, hanem kifejezetten beillesztenének egy ilyen jogot az alkotmányba. Ezt eddig csupán egyetlen ország tette meg: Tito szocialista Jugoszláviája 1974-ben – figyelmeztet Nicolas Bauer. Szerinte a módszer valójában nem is liberális, hanem baloldali: „meghosszabbítani” az alkotmányt, hogy a baloldal minden „értékét” tartalmazza. Míg a francia alkotmányban 89 cikkely van, addig a jugoszláv alkotmányban a 406 cikkelyből a 191. cikkelyben szerepelt az abortusz – fűzi hozzá a szakjogász.
Felidézi: egy újságcikkben arra szólították fel Franciaországot, hogy kövesse a jugoszláv szocialista modellt. A cikket Mélanie Vogel szenátor, az egyik törvényjavaslat szerzője retweetelte, és Élisabeth Moreno volt nemek közötti egyenlőségi miniszter lájkolta.
A kiemelt kép Mathilde Panot Facebook-oldaláról származik.
