Történelmi válságában a hazai baloldal legfeljebb botránypolitizálásra tudja használni parlamenti jelenlétét, ezért hivatásos „civiljei” rátelepszenek a tüntetésekre, legújabban a közoktatásügyben tapasztalható elégedetlenkedésre települtek rá – véli Békés Márton történész, a XXI. Század Intézet igazgatója. A politológus az ellenzéki mozgalmak által Magyarországon is használt felforgatás stratégiáit és hazai alkalmazóinak hálózatát mutatja be legfrissebb elemzésében, melyet a Magyar Nemzet szemlézett, különös tekintettel a legújabb, 2022-es „forró ősz” megtervezésére.
Az aktuális hazai tüntetéstematikára telepedve, profi szervezők a bérkövetelések energiáját kormánybuktatásba akarják átcsatornázni
– fogalmaz az intézet igazgatója elemző írásában, majd rámutat: a Popovics-módszer élesben is megjelent: a 2018/19 fordulóján zajló ellenzéki megmozdulásokon, aztán az SZFE épületének 2020 őszi elfoglalásán, újabban pedig a „tanártüntetésnek” beállított kormányellenes demonstrációkon.
A cikk szerője kiemeli: a közoktatási bérek emeléséhez semmi köze az úgynevezett Popovics-forgatókönyv alapján szervezett akcióknak. Véleménye szerint hamar eltérített és eszkalált konfliktussá vált, amely a demokratikusan megválasztott kormány megdöntésére épül.
Szrgya Popovics, akit a The Guardian csak a globális forradalom titkos építőmesterének nevezett – ismerteti Békés Márton – 2015-ben adta ki könyvét Útmutató a forradalomhoz címmel, amelyben összefoglalta és más országok számára is ajánlotta a forradalomhoz szükséges, egy az egyben átültethető technikáit. Mentora az a Robert Helvey, az amerikai hadsereg nyugalmazott ezredese, akihez az amerikai hírszerzés az erőszakmentes ellenállás „civileknek” szóló kiképzését szervezte ki. Őt könyvében Popovics már csak Bob ezredesnek nevezi. A 2017 óta magyarul is olvasható Popovics-könyv magyar nyelvű kiadásának könyvbemutatóját a Gulyás Márton vezette Közös Ország Mozgalom szervezte meg. Ahogyan arról a Magyar Nemzet is beszámolt, az eseményen a szerző úgy nyilatkozott: „számít rá, hogy könyve nyomán megkeresik majd budapesti aktivisták, és a tanácsait kérik ki erőszakmentes mozgalmaik szervezésében” .
A 2022. április 3-i fideszes választási győzelem után ellenzéki körökben ismételten megfogalmazódott, hogy Hadházy Ákos szavaival élve
Orbán nagyon fél a tüntetésektől, sztrájkoktól, attól, hogy hirtelen sok ember fejezi ki egyszerre: elég volt.
Ugyanekkor a megelőző évtized több ellenzéki kezdeményezésében nevet szerző Juhász Péter kijelentette, hogy „demokratikus választáson nem lehet leváltani a Fideszt, ezért társadalmi nyomást kell kialakítani […] a cél a civil utcai ellenállás megszervezése”. Márky-Zay Péter, a baloldali összefogás bukott miniszterelnök-jelöltje pedig azt mondta: „mostantól ellenzék helyett ellenállás van”.
Ezért – vonja le a következtetést az elemző írás szerzője – velük kapcsolatban inkább káderpártokról beszélhetünk, mintsem hagyományos értelemben vett parlamenti szereplőkről.
A teljes cikk ITT olvasható
Fotó: Origo
