A hitvalló történelmi egyházak magyar mártírjainak állít emléket a Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala a „Légy hű mindhalálig – A hitvalló egyház magyar mártírjai” című füzetben, melyben az anyaországi és az elszakított országrészek területén munkálkodó katolikus, református és evangélikus lelkészeknek, szerzeteseknek, egyházi tanítóknak és ifjúsági vezetőknek állít emléket, akik a kommunista hatalom áldozatai lettek.
Az előszót Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese és Soós Viktor Attila egyháztörténész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja írta.
„Ebből a füzetből húsz olyan személy életének legfontosabb állomásait ismerheti meg az Olvasó, akik „háborúságot szenvedtek az Igazságért. 2017. december 15-én volt a hatvanadik évfordulója annak, hogy meggyilkolták Brenner János rábakéthelyi káplánt, 2017. december 31-én pedig az ártatlanul kivégzett Gulyás Lajos református lelkész halálának hatvanadik évfordulójára emlékeztünk. E két mártíréval együtt olyan itthoni és határon túli magyarok példáit idézzük fel, akiknek életük árán is volt hitük, bátorságuk szembe szállni a kommunizmus erőszakos hazugságaival” – olvasható az ajánlóban. A 2018-ban megjelent emlékfüzethez 2020-ban kapcsolódott a vándorkiállítás anyaga.
1945-től elkezdődött a harc az egyházak ellen. A kommunisták ravasz taktikával, igazi szándékaikat eltitkolva, lépésről lépésre haladva kezdték meg támadásukat. Feloszlatták a vallásos szervezeteket, az egyházi iskolákat államosították, a szolgáló szerzetesrendeket (földművelő, kertészkedő, betegápoló, tanítórendeket) szétverték, lelkészeket, papokat hurcoltak meg, küldtek börtönbe vagy internálótáborba. Voltak, akik a táborokban végezték, mások akasztófán fejezték be életüket, voltak, akiket agyonvertek és voltak, akik eltűntek.
Az egyház azonban túlélte a diktatúrát.
„Az igazságban élni az emberi méltóság alapja, még akkor is, ha az igazság drága árat kíván” – mondta Jerzy Popieluszko atya, lengyel vértanú pap, akit fiatalon, kegyetlen módon gyilkoltak meg.
A kommunista diktatúrák fennállása idején kivégzett, bebörtönzött, megkínzott, elüldözött, ellehetetlenített egyháziak sorát vonultatja fel az emlékfüzet.
Ehhez kapcsolódik a 22 rollapból álló kiállítás, melyet a Nemzeti Emlékezet Bizottság Hivatala utaztat a történelmi Magyarország területén és lehetőséget ad arra, hogy ezzel a kiállítással emléket állítson azoknak, akik az életük árán is hűek maradtak hitükhöz, nemzetükhöz.
Soós Viktor Attila egyháztörténész, az emlékfüzet és a kiállítás szerkesztője így vall munkájáról:
„Az egyház történetének a kutatása nagyon szép feladat. Pozitív példákat, hősöket mutathatunk be és erőt meríthetünk életükből, példaadásukból.
Láthatjuk és megérthetjük azt, hogy csak a magyarságunk és a kereszténységünk megtartásával, a nemzet összetartó erejével tudunk megmaradni és egymással összekapaszkodva kitartani a mindennapi feladatainkban. Minden korban szükségünk van hősökre, példaképekre, akik erőt adnak a nehézségekben és utat mutatnak számunkra.”
Forrás, teljes cikk és kiemelt kép: Felvidek.ma