Ideje építkezni az eddig elért stratégiai sikerekre, és ezek mentén tárgyalások segítségével el kell érni a békét – fogalmazott a legfrissebb elemzésében Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter, aki osztja Orbán Viktor álláspontját: azonnali tűzszünet után a tárgyalások hozhatják el a békét. A volt amerikai külügyminiszter ugyanakkor üzent azoknak, akik „a háború által által impotenssé tett Oroszországot” szeretnék látni: „Moszkva történelmi szerepét nem szabad lealacsonyítani” – szemlézi a Mandiner a The Spectator cikkét.

Kissinger a The Spectator lap hasábjain szombaton publikált írásában fejtette ki érvelését, melyet azzal indít, hogy az első világháborúba – melyet „kulturális öngyilkosságnak” nevez – senki nem ment volna bele, ha előzetesen tisztában van minden fél, micsoda pusztítást lehet okozni a másiknak. Ezért már két évvel a konfliktus kirobbanása után, 1916-ban a vérontás befejezését szerették volna elérni egyesek, mert rájöttek: nincs olyan kompromisszum, amely nagyobb áldozatot jelentene a meggyilkolt millióknál, ezért amerikai közvetítéssel szerettek volna tárgyalni a békéről.

Kissinger szerint a tél beköszöntével a fentebb ismertetett „fordulóponthoz” érkezhet az orosz-ukrán konfliktus, és hozzáteszi:

Ideje építkezni az eddig elért stratégiai sikerekre, és ezek mentén tárgyalások segítségével el kell érni a békét”.

A volt amerikai külügyminiszter felhívja a figyelmet: a jelenlegi konfliktus „olyan háború, amelyben két atomhatalom verseng egy hagyományos fegyverzettel rendelkező ország ellen”, ami egyértelmű utalás arra, hogy Ukrajna az Egyesült Államok és Oroszország között proxy-háború zajlik.

Ukrajnát a NATO-hoz kötné, bárhogyan is fogalmazzunk”, mivel szerinte a semlegesség Kijev számára már nem opció. Azt is szeretné, ha Oroszország február 24-e előtt vonalakig vonulna vissza, míg a többi terület, amelyre Ukrajna igényt tart – Donyeck, Luganszk és a Krím – „a tűzszünet után tárgyalás tárgyát képezhetné”.

A megállapodás „Ukrajna szabadságának megerősítése mellett” arra törekedne, hogy „új nemzetközi struktúrát határozzon meg, különösen Közép- és Kelet-Európa számára”, amelyben Oroszországnak „végül” helyet kellene találnia – magyarázta.

Míg egyesek Kissinger szerint „a háború által impotenssé tett Oroszországot” részesítenék előnyben, a volt amerikai politikus nem ért ezzel egyet, azzal érvelve, hogy Moszkva „történelmi szerepét nem szabad lealacsonyítani”. Oroszország szétverése hatalmas területét „vitatott vákuummal” tenné egyenlővé, ahol „egymással versengő társadalmak dönthetnek úgy, hogy vitáikat erőszakkal rendezik”, és a szomszédok megpróbálhatnak erőszakkal területet követelni, mindezt „több ezer nukleáris fegyver” jelenlétében.

Fotó: John MACDOUGALL / AFP