Ez a győzelem? – teszi fel a kérdést ifjabb George D. O’Neill, az American Ideas Institute igazgatótanácsának tagja az American Conservative oldalán, s hozzáfűzi még, hogy a nyugati vezetők már nem tudják tovább titkolni az Ukrajnával kapcsolatos igazságot.

Nemrégiben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke óvatlanul felfedte a háborúban vesztett ukrán emberéletek számát.

„Becslések szerint eddig több mint 20 000 civil és 100 000 ukrán katona halt meg”

– mondta. A megjegyzés éles visszhangot váltott ki, és az EB később ki is vágta ezt a részt a beszédről készült videóból. A cenzúra magyarázat nélkül maradt, rámutatva a mainstream narratíva zavarára.

Ha Von der Leyen becslése igaz, akkor ez közel tízszerese az ukrán kormány által bejelentett számnak, megjegyzése pedig azt mutatja, hogy még a háború legerősebb támogatói sem titkolhatják tovább az igazságot: az ukrán vereség veszélyét.

A mainstream média és a Biden-kormányzat a végtelenségig ragaszkodik ahhoz az elképzeléshez, hogy Ukrajna legyőzi Oroszországot. De a tények nem illeszkednek a narratívájukba, és ezt mind az adminisztráció, mind a média tudja – a háborús sólymok tisztában vannak vele, hogy cinikus politikájuknak nem sikerült kiűznie az oroszokat Ukrajnából.

Tragikus módon az ukránok azok, akik ennek a külpolitikai kudarcnak elszenvedik a felbecsülhetetlen veszteségeit, azt, hogy nemzetük a globalista amerikai birodalom kedvéért és felbujtására ment tönkre.

Miközben Ukrajna elveszíti a Bahmut körüli, erősen védett és fontos csomópontokat, a nyugati sajtó kampányt indított a veszteség jelentőségének bagatellizálására. Íme, a Defense Express beszámolója:

„A brit védelmi hírszerzés állítja, hogy Bahmut elfoglalása elsősorban szimbolikus, politikai céllá válik Oroszország számára.”

Az elmúlt hat hónap eredményei alapján azonban így néz ki az ukrán „győzelem”:

Az ország becslések szerint területének 20 százalékát vesztette el. Az ukrán mezőgazdasági területek legalább 22 százaléka orosz ellenőrzés alatt áll. A Minszk II. megállapodás kudarca miatt Oroszország különleges katonai művelet indított, hogy felszabadítsa ezeket a területeket az ukrán kormány szorításából. A mai napig úgy tűnik, hogy Oroszország közel került eredeti céljai egy részének eléréséhez.

2022 májusában az ENSZ Menekültügyi Hivatala arról számolt be, hogy közel nyolcmillió ukrán lakos kényszerült lakóhelye elhagyására, és további hatmilliót regisztráltak menekültként. Ez a szám pedig a tél során vélhetően még magasabb lesz. Az ukrán villamosenergia-hálózatot ért legutóbbi orosz rakétatámadások következtében még több ember hagyja el Ukrajnát, Európa több százezer menekültre számít. Kijev polgármestere szorgalmazhatja városa evakuálását, mivel nem tudja biztosítani a lakosság számára az alapvető szolgáltatásokat.

A CNN egy hónappal ezelőtt arról számolt be, hogy az ukrán erőművek legalább 30 százaléka megsemmisült. A BBC jelentése szerint hatmillió ukrán maradt áram nélkül. Az EuroNews közölte, hogy Kijev 60 százaléka küzd áramhiánnyal, 80 százaléka vízhiánnyal. A hírek szerint azonban a főváros áram, fűtés és víz nélkül is arra készül, hogy túléljen. Ukrajna evakuálta a lakhatatlanná vált városokat, az Egészségügyi Világszervezet arra figyelmeztet, hogy ezen a télen milliók élete kerül „veszélybe”.

A Forbes magazin jelentése szerint Ukrajna közel felében nincs áram. A Newsweek arról számolt be, hogy az ukrán energiaipari óriáscég kifogyott az áramkimaradások elhárítására szolgáló berendezésekből. Meddig „működhet” Kijev áram nélkül?

Az ukrán központi bank becslése szerint az ország 2022-es GDP-je 32 százalékkal csökken, az infláció eléri a 30 százalékot, a munkanélküliség szintén a 30 százalékot. A New York Times szerint Ukrajna mezőgazdasága 23 milliárd dollárra becsült veszteséget szenvedett el a háború miatt. A Nemzetközi Valutaalap arról tájékoztat, hogy a háború 2008 óta a legnagyobb élelmiszerhiányhoz vezetett. A CNN állítja, hogy Ukrajna kommunikációs rendszere teljes mértékben Elon Musk Starlink rendszerétől függ. Ha a rendszerrel gondok adódnak, az ország elsötétül.

Brookings jelentések: „A Kijevi Közgazdasági Iskola szerint a háború legalább 127 milliárd dollár értékű épületet és egyéb infrastruktúrát tett tönkre az országban.” A Washington Post azt írja, hogy az ukránok 700 milliárd dollárt kérnek az USA által küldött több, mint 100 milliárd dolláron felül.

Ukrajna nehézségekbe ütközött az oroszok által védett területek elfoglalásával. A közelmúltbeli „győzelem”, Herszon elfoglalása, mára ködbe veszett, az ukrán katonai gépezet képtelen fenntartani az ellenőrzést egy olyan város felett, amelyet az ellenfél már evakuált. Az összes szeptemberi és októberi ukrán offenzíva elakadt, és úgy tűnik, az oroszok megszilárdítják védelmi vonalaikat, illetve drámaian növelik élőerejüket a terepen, miközben Ukrajna hatvanéves embereket vonultat fel.

Ukrajna elveszíti hozzáférését a háború folytatásához szükséges erőforrásokhoz is. Az Egyesült Államok és Európa kifogyóban van azokból a fegyverekből, amelyeket elküldhetne még; az ukránok katonai felszerelése, különösen tekintettel a tüzérségre, amortizálódik, és nagy részüket a Nyugat képtelen pótolni.

A Foreign Policy jelentése szerint a NATO tisztviselői igencsak aggódnak a hiány miatt. Még a neokonzervatív Frederick Kagan is elismeri, hogy a NATO nincs felkészülve egy olyan konfliktusra, mint az ukrajnai.

„A NATO nem igazán tervezett ilyen háborúkat vívni, és ez alatt olyan háborúkat értek, amelyekben szuper intenzíven használják a tüzérségi rendszereket, a rengeteg tankot és löveget” – mondta Kagan a Foreign Policy-nak. „Eleve nem voltunk felkészülve egy ilyen háborúra.”

A Raytheon vezérigazgatója szerint Ukrajna tíz hónap alatt tizenhárom évnyi Javelin-gyártást használt fel.

Pedig nem kellett volna így történnie.

Ukrajna és Oroszország tartós békeszerződést köthetett volna, ha a globalista amerikai birodalom nem avatkozik közbe.

2022 márciusában úgy tűnt, a két fél közel állt a megegyezéshez, legalábbis ahhoz, hogy tisztázza a konfliktus rendezését célzó feltételeket. Úgy tűnt, a megállapodás biztosítja, hogy Ukrajna soha nem csatlakozik a NATO-hoz, ez pedig kardinális kérdése az ügynek. Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság azonban meghiúsította a megállapodást, és a háború azóta is tart, ukránok, oroszok és más nemzetiségűek tízezreinek halálát okozva.

Az ő vérük az amerikai és brit vezetők kezén szárad.

Az amerikai védelmi vállalkozók, politikusok és agytrösztök Ukrajna és szerencsétlen polgárai kárára profitálnak.

Európa pedig szenved az Oroszország ellen irányuló „maximális szankciók” miatt, miközben az ukránok továbbra is menekülnek saját országukból. Úgy tűnik, mindez a szenvedés nem érdekli az amerikai külpolitikáért felelős embereket. Nem érdekli őket Ukrajna tönkretétele, csak az, hogy Oroszországnak odaszúrjanak.

Ez az embereket marhának tekintő washingtoni szemléletmód elkerülhetetlen terméke.

Kétségtelen, hogy a háború ára Oroszország számára is magas; a tragédia során elszámolták magukat és hibákat követtek el.

De az amerikai népnek közvetített narratíva nem volt sem őszinte, sem pontos.

Mit nyer Ukrajna azzal, hogy több tízezer emberéletet és infrastruktúrájának jelentős részét feláldozza? Sok ukrán elvesztette szeretteit, és brutális téllel néz szembe, mindezt olyan emberek kedvéért, mint Ursula von der Leyen, Joe Biden és neokon „tartótisztjeik”.

Itt az ideje, hogy a nyugati vezetők szembenézzenek az igazsággal, tárgyaljanak, és mentsék meg végre az ukrán népet a rájuk váró további tragédiáktól.

Kiemelt kép: Francisco Seco/Copyright 2022 The Associated Press