Úgy tűnik, hogy az indo-csendes-óceáni térség koncepciója felváltja az ázsiai-csendes-óceáni koncepciót, melynek következtében az ázsiai kontinens eltűnik a geopolitikai térképekről – erről értekezett az Asia Times hasábjain Moon Csung-in, dél-koreai akadémikus és korábbi elnöki tanácsadó, a Sejong Intézet vezetője. Az akadémikus szerint jelenleg az Egyesült Államok azon törekvése látszik erősödni az ázsiai térségben, amely háttérbe akarja szorítani Kínát és Oroszországot.
Moon Csung-in szerint Dél-Koreára elsősorban az USA felől irányul nyomás, hogy elfogadtassa az indo-csendes-óceáni stratégiát, melynek célja Kína elszigetelése és leválasztása a globális ellátási láncokról.
Az amerikai-kínai chip-háború
A szakértő hangsúlyozta, hiába az Egyesült Államok jelenti Dél-Korea legfontosabb szövetségesét, hazája nincs abban a helyzetben, hogy ellenségeskedjen Kínával. Mint arra rámutatott, Peking továbbra is Szöul legnagyobb kereskedelmi partnere, a két ország együttműködése Dél-Korea kereskedelmi volumenének 25 százalékát adja.
Moon Csung-in emlékeztetett, a Biden-adminisztráció azt akarta, hogy a dél-koreai nagy chipgyártók fektessenek az Amerikai Egyesült Államok piacába a kínai partnerség helyett. Azonban ezek a koreai nagyvállalatok a termékeik 60 százalékát Kínába exportáják, miközben a chipgyártáshoz nélkülözhetetlen nyersanyagok 60 százalékát Kínától vásárolják.
Nyugati demokráciaexport
A dél-koreai szakértő arra is kitért, hogy az ázsiai és a nyugati térség között az értékbeli különbségek is feszültséget gerjesztenek. Mint írta, az Egyesült Államok egy liberális koalíció mellett kardoskodik az olyan illiberális államokkal szemben, mint Kína és Oroszország. Az elemző szerint Yoon Suk Yeol dél-koreai elnök kormányzata pedig az olyan nyugati értékek hangoztatásával, mint a szabadság, az emberi jogok és a demokrácia, azt a benyomást kelti, hogy Dél-Korea csatlakozott a liberális koalícióhoz. Azonban ezek a megnyilvánulások problematikussá tehetik a koreai-kínai kapcsolatokat.
Az akadémikus úgy látja, a jelenleg végbemenő folyamatok különösen aggasztó jövőképet festenek hazája számára. Mint írta, a nemzetközi rendszer polarizálódása és a tömbdiplomácia térnyerése komoly biztonsági, diplomáciai és gazdasági dilemmákat okozhat. Ázsiában pedig a regionális rend felbomlása mellett nem számíthatnak biztonságos és békés fejlődésre.
Moon Csung-in szerint az indo-csendes-óceáni stratégia kizárólagosságra törekvése a tengeri és a kontinentális hatalmak megosztottságához vezet. Ennek beteljesülése esetén pedig Ázsia eltűnik a geopolitikai térképről. A szakértő úgy látja, Ázsiában az Amerika-központú kollektív védelem és a Kína által preferált, az ENSZ többoldalú együttműködésén alapuló globális biztonsági rendszer összecsapását látják. Ázsiának azonban vissza kellene térnie a korábbi, ázsiai-csendes-óceáni stratégiához és erősíteni a diplomáciai kapcsolatokat a nagyobb baj megelőzése érdekében.
Civilizációk összecsapása
Moon Csung-in hangsúlyozta, meg kell előzni a civilizációk összecsapását. Kiemelte, hogy „az a nyugati elképzelés, amely a világot liberális és illiberális államokra osztja, rendkívül félrevezető, sőt destabilizáló.” A két blokk közötti feszültségek és konfliktusok fokozása pedig még rosszabb.
Mint mondta, minden társadalomnak megvan a maga kulturális és történelmi kontextusa, amelyet meg kell tanulni tiszteletben tartani. Ebből adódóan pedig a kölcsönös tiszteletnek és a stratégiai empátiának kell vezérelnie a kötelezettségvállalási feltételeinket.
Forrás: hirado.hu
Fotó: Pixabay
