Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az Origónak adott interjúban az Eva Kaili-ügy újabb fejleményei kapcsán kifejtette, hogy a brüsszeli baloldal, a multinacionális vállalatok lobbiszervezetei és a liberális kultúrharcos álcivil szervezetek harmonikus összejátszása – akár muszlim állami befolyással – eredményezi ezt a mocsárszerűen mély, belterjes korrupt politikát, amivel aláássák a kontinens tekintélyét a világ más részei előtt, megtörik az európai politikába vetett bizalmat, még inkább elvehetik a befektetők kedvét Európától, ezzel gazdasági károkat okozva a tagországoknak is. A Századvég Alapítvány jogi szakértője kifejtette, mi várhat a korrupt szocialista politikusra és társaira, valamint hol tart most a nyomozás.
– Rengeteg a tisztázatlan részlet a nagy vihart kavart Eva Kaili-ügyben, ami napról napra egyre szövevényesebb. Miért döbbenetes ez a botrány?
– A magyar kormányt visszatérően, szisztematikus módon támadó, Magyarországot a korrupció országaként beállító – és jogállamisági boszorkányüldözéssel uniós forrásoktól elzárni igyekvő – brüsszeli baloldal eddigi legsúlyosabb hitelességi problémájával néz szembe. Az Eva Kaili volt szocialista EP-alelnök nevével fémjelzett korrupciós botrány állatorvosi lova a brüsszeli liberális mainstream képmutatásának. Eva Kaili ügyében minden olyan elem megtalálható, ami egy egészséges közéleti moralitással bíró embert zavarhat: kenőpénzek, offshore számlák, a nemzetállamokon átlépni igyekvő NGO-k, az európai közhatalom kiárusítása, hazugság, képmutatás és még sorolhatnánk.
A görög politikus már 2015-ben is Magyarország elítéléséért és ellehetetlenítéséért lobbizott, amikor többek között Niedermüller Péter akkori DK-s EP-képviselővel együtt terjesztett elő hazánkat lejárató indítványt az Európai Parlamentben, de 2018-ban megszavazta a Sargentini-jelentést is, ami megalapozta a Magyarországgal szemben elindított és azóta is zajló 7. cikk szerinti eljárást, és ebben az egyik „vádpont” a korrupció volt. Tegyük hozzá, hogy ezek a brüsszeli jelentések, mechanizmusok és eljárások a liberális oldal politikai érdekeit próbálják érvényre juttatni, és sok közük nincs a korrupció elleni küzdelem vagy jogállamiság védelmének kérdéséhez. A jogot és olyan univerzális értékeket, mint a jogállam vagy az alapvető emberi jogok, használnak fel kisstílű politikai játszmák eszközeiként, ezzel kiüresítik a fogalmakat, és gyengítik a nemzetállamra építkező társadalmak politikába vetett morális hitét. Egy igen megdöbbentő, kiábrándító, de lassan már brüsszeli normává váló gyakorlatnak lehetünk most tanúi, amelyet szomorú, de találó jogesetként szemléltet Eva Kaili botránya.
Mindennek kapcsán nem szabad elfelejteni, hogy az igazság szószólójaként fellépő baloldali képviselő, a DK-s Dobrev Klárával közösen tevékenykedik hazánk lejáratásán, az ECFR (European Council on Foreign Relations) Soros György által is támogatott NGO keretein belül.
– Ha kiderül, hogy az EP volt szocialista alelnöke valóban üzletelt köztörvényes bűnözőkkel, az egyrészt milyen fényt vethet az európai és magyar baloldal megítélésére, másrészt várható-e ekkor az ügyben felelősségre vonás?
A belga hatóságok szerint a korábbi szocialista EP-alelnök édesapjánál – egy brüsszeli szálloda elhagyásakor, azaz rajtaütésszerű módon – megtalált jelentős mennyiségű készpénz birtoklása egyértelműen megalapozza annak gyanúját, hogy a pénz eredete nem legális, nem tiszta. A pénz forrása akár a szervezett bűnözéshez is köthető lehet. A belga hatóságok eddig szigorral és következetességgel járnak el, az ügy egyik érintettjét, és még a No Peace Without Justice nevű NGO igazgatóját, Niccoló Figá-Talamancát sem engedték nyomkövetővel szabadlábra helyezni, hanem a tárgyalásig meghosszabbították előzetes letartóztatását. Időközben Kaili szabadlábra helyezési kérelmét is elutasították, ezzel egy hónappal meghosszabbítva a fogva tartását.
Mindez jól jelzi, hogy talán most Brüsszelben is érzik, hogy ez a botrány kezd komoly károkat okozni az európai politikai intézmények imázsának, és a fejleményeket természetesen az egész világ nyilvánossága fokozott érdeklődéssel követi. Alappal feltételezhető tehát, hogy ez esetben akár valós büntetőjogi felelősségre vonást is láthatunk majd, még ha ez a kifelé mutatott elszántság nem is mindig volt jellemző gyakorlat.
Forrás: Origo
(Címkép: MTI/EPA/Patrick Seeger)
