Nemzetpolitikai, nemzeti kisebbségvédelmi ügyekben nincs egy helyben állás – jelentette ki a Magyar Nemzethez eljuttatott közleményében Szili Katalin határon túli autonómiaügyekért felelős miniszterelnöki megbízott, aki szerint elég csak a szomszédos országok legutóbbi népszámlálási eredményeire tekintenünk, és azonnal érezni kezdjük az eltelt idő súlyát.
Pontosan ezért meggyőződésem, a magyar nemzeti összefogás és egymás támogatása az egyetlen járható útja annak, hogy meglévő jogainkkal maximálisan élhessünk és előre léphessünk, annak érdekében, hogy a külhoni magyar közösségek saját akaratuk szerint új jogi, igazgatási kereteket teremthessenek szülőföldjükön.– húzta alá.
Mint fogalmazott, három évtizedes távlatban tekintve, a külhoni magyar autonómia témájához kapcsolódóan néhány gondolat erejéig megállunk ma, egymás mellé helyezve a két legnagyobb Kárpát-medencei külhoni magyar közösség egy-egy eseményét és dokumentumát, figyelemmel a január 8-i dátumra. Egyrészt
ma ötéves az a hárompárti megállapodás, amelyet az erdélyi magyar politikai érdekképviseleti szervezetek, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és az azóta Erdélyi Magyar Szövetség néven egyesült Magyar Polgári Párt és Erdélyi Magyar Néppárt elnökei írtak alá az autonómiakoncepciók összehangolásáról.
Arról, hogy egy hagyományosan összetett, interetnikus közegben komplex megoldásokra van szükség, legyen szó Székelyföld történelmi határai szerinti területi önigazgatásról, Partium kétnyelvű közigazgatási jogállásáról vagy a szórványvidékek kulturális jogairól, önazonosságának megőrzéséről.
Másrészt,
éppen ma huszonkilenc éve annak a komáromi nagygyűlésnek, amelyen több mint háromezer polgármester, önkormányzati és parlamenti képviselő vett részt és állt hihetetlenül közel a felvidéki magyarság saját önigazgatásának megvalósításához.
A nagygyűlésen elfogadott állásfoglalás a magyarság politikai jellemvonásait, önkormányzati jogokra formált és közigazgatási, területi átszervezési igényét, a kívánt alkotmányos jogállását foglalta össze – ismertette Szili Katalin, majd a közelmúltban elhunyt Duray Miklóstól – aki a nagygyűlés egyik központi alakja volt – a következő sorokat idézte:
Az állásfoglalásnak egyik leglényegesebb része a közösségi státusz követelése annak kapcsán, hogy a szlovákiai magyarok magukat ezentúl nem kisebbségként határozzák meg, hanem nemzeti közösségként. Az állásfoglalás kihangsúlyozza, hogy a magyaroknak joguk van mind az önmeghatározásra, mind az adott államkeretek közötti önrendelkezésre, amely ugyancsak a szubszidiaritás elvének a megvalósítását jelenti.
A miniszterelnöki megbízott szerint ezen felemelő január 8-i pillanatok már a történelem részét képezik, azonban a leírt alapelvek, állásfoglalások, nyilatkozatok évtizedekkel később is közös örökségünk részét képezik és új erőt adnak.
– Rajtunk múlik, hogy cselekedeteinket ezekhez igazítjuk, tesszük tovább a dolgunk és a külhoni magyarság együvé tartozását, közösségi törekvéseit, nemzetpolitikánkat generációkon átívelő folyamatként építjük – mutatott rá.
Forrás: Magyar Nemzet
Kiemelt kép: hirek.sk
