Ha nem a Deutsche Wellében olvasom, azt hinném, hogy a rémhírterjesztő belső ellenzék vagy Németország külföldi ellenségei akarják az ország rossz hírét kelteni. Pedig csak a kormány irányába egyébként igen elfogult közszolgálati médium adta hírül, hogy a hazának, ha nem is esett el, de SOS beavatkozásra van szüksége. Nincs olyan terület, ahol ne jelentkeznének akut gondok. Angela Merkel tizenhat éves regnálását az elhibázott energiapolitika, a nyakló nélküli bevándorlás, a rosszul kezelt pandémia, a folyamatosan szőnyeg alá söpört társadalmi és gazdasági problémák jellemezték. Most látszik igazán a kancellár asszony áldásos/áldatlan tevékenysége.

Vegyük sorba a pillanatnyi helyzetet, úgy, ahogy a Deutsche Welle hírül adta!

Németországot keresztbe kasul szelik az autópályák, a völgyek és a folyók felett hidak épültek.

Országszerte mintegy négyezer híd van kritikus állapotban, le kellene őket zárni vagy gyorsan felújítani. De nem történik semmi.

Például az életveszélyessé vált észak-rajna-vesztfáliai autópályahidat Lüdenscheidnél épp egy éve zárták le a forgalom elől. A döntéshozók máig nem tudják eldönteni, hogy felrobbantsák-e vagy felújítsák. Míg várják a dodonai jeleket, addig az ingázók a dugóban szitkozódnak. Nemcsak az idő pénz, hanem a mindennapos kerülőút is egyre többet kóstál a megdrágult üzemanyag miatt.

Sokan használják a vasúti közlekedést, de a Deutsche Bahn sem a régi már. Egyes ICE-járatokon annyi az utas, hogy a vonatok az állomásokról 20–30 perces késéssel tudnak csak elindulni. Akinek nincs helyjegye, azt leszállítaná a kalauz, de

az utasok ellenállnak, kofferrel védik magukat a peronon,

az élelmesebbje elbújik a vécében, vagy egyszerűen ignorálja az előírásokhoz ragaszkodó vasutas felszólítását. A régi időkre még emlékező vasutas szakszervezet restelkedik a szolgáltatás minősége miatt, ráadásul a távolsági vonatok fele rendszeresen késik. „A jelenlegi pontossági tendencia nem kielégítő”, állapította meg a szövetségi kormány. A politika ennyivel tud hozzájárulni a tarthatatlan helyzet javításához.

A német mobilszolgáltatóknak 2022 végéig ki kellett volna kiépíteniük a teljes mobilhálózatot az ország területén. A digitalizáció korában ugyanis még mindig mintegy tízezer négyzetkilométer nagyságú területen nincs térerő, itt sem telefonálni, sem internetezni nem lehet. A szolgáltatók vállalták, hogy a szükséges ötszáz reléállomást megépítik, de a megadott határidőre ebből csak kilencvenöt készült el. Talán emiatt késik a digitális ügyintézés kiterjesztése is. Már régebben törvénybe foglalták, hogy 2022 végére online is lehessen jogosítványt igényelni, de az önkormányzatok még az akadozó digitalizációval sem tudnak lépést tartani. „Nagyon bürokratikus ország vagyunk, nagyon bonyolult struktúrával – mondja a Német Városok és Önkormányzatok Szövetségének képviselője. – Nem elég azt mondani, hogy mindent online akarunk csinálni, ha egyszer felszerelési és személyzeti problémáink vannak. Ki kell hozzá képezni az embereket és a rendszereket.” Jó tudni, hogy a hatóságok online ügyintézését tekintve Németország 35 európai ország közül csak a 21. helyen áll.

Ezzel már el is értünk az oktatás nehézségeihez. Mert nehogy azt higgyük, hogy oktatással kapcsolatos gondok csak Magyarországon vannak. Ha lehet, a németeknél még nagyobb a baj, de ott törvény tiltja, hogy a pedagógusok az utcára vigyék elégedetlenségüket.

Akut pedagógushiány van, az óvodákból százezer gondozó, az iskolákból negyvenezer tanár hiányzik. Gyorstalpalókkal is segítenék a feltöltést, de a tanári pálya a jó fizetés ellenére sem vonzó.

Érdemes lenne foglalkozni ennek okával, de maradjunk egy mért eredménynél: minden ötödik általános iskolás nem éri el a német nyelv (a rengeteg migrációs hátterű gyerek miatt nem mondanék anyanyelvet) és a matematika minimumkövetelményeit. Szászországi szülők az áldatlan állapotok miatt levélben fordultak a miniszterhez. Abban a körzetben három tantárgy kivételével csökkentették a korábbi tantervi követelményeket. Megszűnt a hittanoktatás, és tanárhiány miatt nyolcadikban a biológiát, hetedikben a zenét és a társadalomismeretet kivették a helyi tantervből.

Aztán ott van az energiaszabályozás. „Nem szabad megengedni, hogy a gyerekek megfagyjanak az iskolában” – figyelmeztetett még októberben a kultuszminiszterek konferenciájának megbízott elnöke. Ehhez képest a diákok sok iskolában kabátban ülnek az osztálytermekben, van, ahol a meghibásodott fűtés miatt napokig nem lehet tanítani. Ilyen Németországban korábban sosem fordult elő.

Egyre többet akadozik az áramszolgáltatás.

Nemcsak a környezetvédők kedvenc e-autói terhelik túl az elektromos hálózatot, hanem a kötelező energetikai átállás miatt beszerelendő hőszivattyúk is. Még szerencse, hogy a hőszivattyúk telepítése elhúzódik, mert a gyártó nem tud lépést tartani az igényekkel. Áruhiány van, mint a szocialista tervgazdálkodásban, a várakozási idő átlagosan fél év. A szakemberek is eltűntek a rendszerből, vagy nem is voltak, mert az építőiparból tizenhétezer villanyszerelő hiányzik.

Az egészségügyről sem feledkezett el a Deutsche Welle. A gyermekkórházakban az intenzív osztályos ágyak negyven százaléka kihasználatlan a személyzet hiánya miatt.

„Egyszerűen nincs személyzetünk, nincsenek ápolók, nincsenek orvosok. A kórházban eltöltött évtizedek alatt még soha nem tapasztaltam ilyen mértékű fluktuációt. Mi, akik még itt vagyunk, igyekszünk valahogy fenntartani az ellátást”

– mondja egy berlini gyermekápolónő.

A kórházi intenzív osztályokon ötvenezer ápoló hiányzik. Egy ápolónő a ZDF Frontal című műsorában nyilatkozott a sürgősségi osztályon töltött műszakjáról: „Azt tapasztaltam, hogy a várakozási idő a sürgősségi osztályokon ma már akár negyven óra is lehet. Nem tudod ellátni a betegeket, nincs rá egyszerűen időd, akár meg is halhatnak.”

A Szövetségi Gyógyszer- és Orvostechnikai Intézet ellátási hiánylistáján 330 gyógyszer szerepel; például a gyermekeknek szánt lázcsillapítók nehezen szerezhetők be a német gyógyszertárakban. Valahol Németországban történt december végén ez az eset: lázas gyermek torokfájással és kipirosodott mandulákkal. Az ügyeletes gyermekorvosi rendelőben az anya megkapja a „streptococcus A” diagnózist. A sok gyógyszertár közül egyikben sincs raktáron a felírt penicillin. A gyermek állapota óráról órára romlik, a kétségbeesett anya egy online konzultáción kap receptet egy helyettesítő antibiotikumra. De ez sem kapható egyetlen gyógyszertárban sem. Végül egy WhatsApp-csoporton keresztül kapja meg a gyógyszert egy idegen anyától, akinek van otthon egy bontatlan csomagja. Közben hét óra telt el.

Utolsóként jelentés a maródi német hadseregről. A Spiegel magazin jelentette meg Ruprecht von Butler vezérőrnagynak a hadsereg felügyelőjéhez intézett levelét.

Egy lőgyakorlaton kiderült, hogy a 18 legkorszerűbbnek számító Puma páncélosból egyetlen egy sem üzemképes.

Húsz évvel ezelőtt a Bundeswehr 350 darabot rendelt ebből a legmodernebb gyalogsági harcjárműből, 7,6 millió eurós egységáron. Ma a készülék körülbelül 17 millióba kerül, és még mindig nincs bevethető állapotban. Ráadásul nem a Puma az egyetlen gyenge pontja a Bundeswehrnek: a közelmúltban többek között az ágyúkkal, a rohamlövegekkel, a helikopterekkel és a tengeralattjárókkal is hatalmas problémák voltak.

Ez még nekem is sok volt. Hová tűnt a német megbízhatóság, szervezettség, rend? Amiért annyira élhető volt Németország! Európa mintaországában kapkodás, tűzoltás, kezelhetetlen állapotok mindenütt. Németország Európa motorja, ha valami ott történik, az kihat Európára és halmozottan Magyarországra is. Egy jelentős német gazdasági visszaesés rontaná a hazánkban gyártó német cégek versenyképességét, de a magyar termékek németországi piaci esélyeit is. Reménykedjünk abban, hogy ez csak átmeneti állapot, a németek majd megrázzák magukat, helyreáll a kizökkent világ, és visszatér az áhított rend.

Mindenesetre, hogy a német közszolgálati médium ezt a panaszáradattal teli írást megjelentette, bizonyos tisztulási, tisztánlátási igényt jelez.

Szerző: Rab Irén történész

Forrás: Magyar Hírlap

Címlapkép: Illusztráció / REUTERS/Wolfgang Rattay