MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a Kossuth rádió Jó reggelt Magyarország! című műsorának volt a vendége péntek reggel. Törőcsik Zsolt elmondta, hogy pontosan egy évvel ezelőtt indult meg az orosz-ukrán háború. Megjegyezte, hogy Orbán Viktor mind az évértékelő beszédében, mind (sajtóinformációk szerint) a frakcióülésen is leszögezte, hogy ebből a háborúból ki kell maradni. Műsorvezetői kérdésre elmondta, hogy az angolszászok jól ismertek a kíméletlen fegyelmükről és gondolkozásukról,
Soros pedig 1993-ban arról beszélt, hogy az oroszokat le kell győzni valahogy, viszont mivel a Nyugat rosszul viseli, ha meghalnak a katonáik külföldön, ezért a közép-európaiakat kell rávenni a háborúra. Nagy szerencse, hogy az angolszász politika nem tette magáévá ezt a gondolkodást – szögezte le Orbán Viktor. Hozzátette, a legnagyobb veszteség ebben a háborúban, hogy egyik oldalon sem világos a hadicél.
A miniszterelnök kifejtette, hogy egy háborúban, ha tisztázatlanok a hadicélok, nagyon könnyű eltévedni. Eszmei értelemben meghatározzák a célokat, de azt, hogy melyik vonalig tart a harc, az nincs tisztázva. Megjegyezte, a Nyugat részéről hiba volt, hogy összeurópai konfliktus lett ebből. Felidézte, már egy évvel ezelőtt is arról beszélt, hogy folyamatosan belesodródunk a háborúba, s erre a legjobb példa a német álláspont változása. Szerinte a jövőben felmerülhet békefenntartó csapatok küldése is.
A miniszterelnök rámutatott, hogy fegyverkezés terén a Nyugat és a NATO nagyon jelentős előnyben van az oroszokkal szemben. Leszögezte, hogy a NATO az egy védelmi szövetség, ezért is problémás Ukrajna esetleges tagsága, mert ott háború van, és háborús országot nem lehet felvenni.
Leszögezte, a NATO-nak az alapszerződés szerint nincs támadó feladata.
Megjegyezte, ezt a háborút egyik fél se tudja megnyerni, Oroszország nem tud nyerni, a Nyugat meg nem tud megverni egy atomhatalmat. Csak az áldozatok száma fog folyamatosan nőni, eddig is több mint százezer ember halt meg. Orbán Viktor szerint a józan álláspont a tűzszünet, de a béke megteremtése ennél hosszabb időt igényel.
Orbán Viktor beszámolt arról, hogy az ENSZ éjjel egy békepárti álláspontot fogadott el, tehát a világ többsége a béke mellett áll. Elmondta, fontos, hogy egyik országot se fenyegesse az a veszély, hogy belesodródnak a háborúba az akaratukon kívül. Leszögezte,
Magyarország az egyetlen ország az unióban, amelyik kénytelen emberáldozatot hozni, és ezt Brüsszelben mindig figyelmen kívül hagyják.
Mi tudjuk, hogy mi történik a fronton, és ezért több tiszteletet a kárpátaljai magyaroknak – szögezte le a kormányfő.
Orbán Viktor a svéd és finn NATO-csatlakozásról elmondta, hogy ad egyfajta erkölcsi kötelességet Magyarország számára, ha valaki be akar lépni a NATO-ba, és nincsen jelentős magyar érdeksérelem emellett, akkor úgy, ahogy minket is felvettek, mi is vegyük fel őket. Megjegyezte, szerinte ez logikus, emberi szempontból is és becsület szempontjából is helyes viselkedés.
Ezért kérte meg a Fidesz-frakciót, hogy támogassák a bővítést, s a kormány ezért úgy terjesztette be a javaslatot a Parlament elé, hogy kéri a képviselőket, hogy szavazzák meg. „De a képviselők nem túl lelkesek” – jegyezte meg a kormányfő, majd kifejtette, hogy van egy részük, aki azt mondja, hogy mégiscsak Finnországgal létrejön majd egy több mint ezer kilométer hosszú közvetlen határérintkezés Oroszországgal, ennek a háborús potenciálja nagy. Szerinte erre az ellenérvre vannak meggyőző érveink, hogy ezt a kockázatot miért lehet vállalni.
A másik fél pedig azt mondja, hogy váltsunk már pár szót ezekkel a derék finnekkel meg svédekkel, mert az mégse járja, hogy kérik tőlünk, hogy vegyük fel őket, ők pedig nyilvánvaló hazugságokat terjesztenek rólunk.
Hogy akar valaki a szövetségesünk lenni egy katonai rendszerben, ha gátlástalanul hazugságokat terjeszt Magyarországról? – tette fel a kérdést.
Orbán Viktor elmondta, hogy az európai szankciós rendszer Magyarországnak súlyos gondokat okoz, erre a legjobb példa a kőolaj és a földgáz. Megjegyezte, 4000 milliárddal emelte meg az energiaárakat a szankció. Ennek kapcsán elmondta, hogy bőven lett volna mire elkölteni ezt a 4000 milliárd forintot, itt megjegyezte a kutatás és fejlesztést, a oktatást és az egészségügyet is.
A spekulánsok halálra keresték magukat, és reméljük, hogy nem volt összejátszás a spekulánsok és a brüsszeli bürokraták között – jegyezte meg. Elmondta, hogy az infláció ellen 20 döntést hozott meg a kormány, s ezek miatt márciustól reményei szerint csökkenni fog az infláció üteme, decemberre pedig egy számjegyű lesz.
A kormányfő az elmúlt hetek botrányaira reflektálva leszögezte, hogy mi magyarok családközpontúak vagyunk, nekünk a gyerekek fontos szerepet töltenek be a szívünkben. Elmondta, hogy a felnőtteknek a dolga, hogy megvédjük a gyerekeket. Hozzátette, hogy ma találkozik a belügyminiszterrel, ugyanis van teendője ebben az ügyben.
Szerinte fel kell tenni a kérdést, hogy hol voltak az iskolai vezetők és az állami vezetők. A kormányfő nagyon világos választ szeretne kapni a kérdéseire, és nem szeretné, ha szőnyeg alá söpörnék ezeket az ügyeket. A genderideológia nem egy jópofa marháskodás – tette hozzá.
Forrás: mandiner.hu
Kiemelt kép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
