A télhez kapcsolódó pánik elmúltával január óta jelentősen esnek a gázárak a nemzetközi piacokon, ez is szerepet játszhatott abban, hogy a szakminiszter bejelentette, ebben az évben nem változik a lakossági energiahordozók ára. A rezsicsökkentett tarifával az idei télen a központi költségvetés átlagosan havi 181 ezer forintot hagyott a családoknál. Amennyiben tartós marad a gáz árának mérséklődése, tavasszal akár a lakossági piaci ár csökkentéséről is dönthet a kormány, bár az őszi hónapokban a készletek szűkössége várhatóan újra fölfelé tolja majd a tőzsdei gázárakat.(…)
A magyar háztartások által fűtésre használt energia 52 százaléka gáz, vagyis a gáz árának alakulása határozza meg leginkább a lakosság energiakiadásait. A gázkereskedés fő platformjának számító rotterdami tőzsdén az orosz–ukrán háború kirobbanása jelentősen megemelte az energiahordozó árát, majd az újabb és újabb brüsszeli szankciók tovább tolták fölfelé az árszintet. Így a 2021 nyaráig jellemző 15-20 euróról az úgynevezett TTF gázárfolyam az orosz–ukrán feszültség éleződésével 2021 végére 90 eurós szintre kúszott fel, majd a háború kitörésekor 200 fölé ugrott és 100 euró környékén stabilizálódott, aztán az őszi pánikban, amikor már az is kérdés volt, a szankciók miatt lesz-e egyáltalán Európában a fűtési szezon végéig elegendő gáz, a 200-300 eurót is elérte.
Az enyhe tél, a fogyasztáscsökkentés és az ezekhez kapcsolódó megnyugvás eredményeként az utóbbi két hónapban gyorsan csökkent az ár: a december közepi 132 euróval szemben január közepén már csak 65 euróért, napjainkban pedig már hajszállal 50 euró alatt jegyzik a TTF-et. Ez rendkívüli áresés, a háború kitörése előtti szintnél azonban még mindig háromszor magasabb. Fogalmazhatunk úgy is, hogy annál, amikor a háború előtti feszültség még nem jelent meg az energiaárakban. (Érdekességként: a koronavírus és a belőle következő ipari visszaesések nem befolyásolták különösebben a gáz árát, a vírus megjelenése előtti években is 15-20 euró között mozgott.)
A tőzsdei ár kedvező mozgása tehát jó lehetőséget teremtett a kormánynak, hogy bejelentse a rezsicsökkentett árszint érvényben tartását a következő fűtési szezonban is. Még akkor is, ha valójában a lakossági gáz árát közvetlenül nem a tőzsde, hanem az Oroszországgal másfél éve kötött tizenöt éves titkos gázvásárlási szerződés határozza meg – utóbbinak azonban minden bizonnyal vannak a piaci viszonyokra utaló meghatározottságai. Az idei költségvetésben a kormány 2610 milliárd forintot tervezett az úgynevezett rezsivédelmi alapba, amelyet az extraprofitot elérő ágazatok különadó-befizetései biztosítanak, vagyis a bankok, biztosítók, energiaipari társaságok, telekommunikációs vállalatok, légitársaságok és december óta a Mol benzináron elért nyereségének 95 százaléka, ami önmagában 500 milliárd forinttal duzzasztja a keretet. A jelenlegi világpiaci árakat nézve a rezsivédelmi alap minden bizonnyal fedezni tudja a lakosságnak, önkormányzatoknak és kisvállalkozásoknak szóló energiaár-támogatásokat, hiszen az idei tél során a kétszer-háromszor magasabb árszint kompenzálása sem siklatta ki a költségvetést.
A Demokrata teljes cikke itt olvasható.
Szerző: Szarka Sándor
Kép: Demokrata