Csák János, a Kulturális és Innovációs Minisztérium tárcavezetője volt Lánczi Tamás vendége a 48 perc – Házigazda: Lánczi Tamás című műsor csütörtöki adásában.
Lánczi Tamás a beszélgetést Csák János kulturális és innovációért felelős miniszter egy korábbi nyilatkozatával indította, mely szerint „vége van azoknak az időknek, amikor az állam majd megoldja.” Mit jelent ez a mondat, mit is kell megoldani? – tette fel a vitaindító kérdést a műsorvezető.
Csák János válaszában kifejtette, hogy a polgári kormányok a rendelkezésükre álló eszközökkel próbálják megerősíteni a középosztályt, amely fenntartja az országot. Az adócsökkentés, a személyi jövedelemadó, vállalkozási adócsökkentés politikájának lett az az eredménye, hogy a lakosság vagyoni helyzete 2010 óta két-háromszorosára nőtt. Mint mondta, az alulról nyitott középosztálynak köszönhetően Magyarországon felére csökkent azoknak a száma, akik a közvetlen szegénységnek vannak kitéve.
A kultúra finanszírozása kapcsán kiemelte, hogy az állam nem vonul ki erről a területről, hiszen évről évre nő a kultúrára fordított források összege. Hangsúlyozta: a GDP 1,3 százalékát költjük a kultúrára, míg az Európai Unióban ez 0,2–0,4 százalék között mozog.
Kijelentette: a kultúra az, amire támaszkodhatunk, ami az erőnk velejét adja. Magyarország egy új kulturális korszakba lép.
A miniszter elmondta, hogy a kulturális események Magyarországon sokkal olcsóbban elérhetők, mint a hasonló vásárlóerővel rendelkező országokban.
Ha az elmúlt időszak nyertesei is beszállnak a kultúra támogatásába, akkor az állam még több forrást tudna átcsoportosítani a leszakadó társadalmi rétegek megsegítésére.
Csák János arra is felhívta a figyelmet, hogy száz évvel ezelőtt még a kulturális világot a mecénások tartották fenn, a kizárólagos állami szerepvállalás tehát nem is olyan hosszú időre nyúlik vissza.
A beszélgetés kitért az orosz–ukrán háborúra is. A kultúrának ehhez látszólag nincsen köze, a nyugati kulturális intézmények a háború kitörése után mégis törölték azokat a műsorokat, amelyekben orosz fellépők voltak. Csák János ezt a nyugati civilizáció elárulásának tartja.
Mint fogalmazott: „nem tudom, hogy Dosztojevszkijnek mi köze van ehhez a háborúhoz, ami most folyik.”
A Semmelweis Orvostudományi Egyetemet tavaly a világ kétszáz legjobb egyeteme közé választották. E kapcsán Csák János azt mondta, hogy ez a siker a tudós tanárok, az egyetemvezetés és a szenátus közösen elvégzett, következetes munkáján és a tudományos kooperációkon alapult, melyre rásegített a Semmelweis átalakítása.
Hozzátette: „az állam meghatározta azokat a szempontokat, amelyekben az egyetemnek javulnia kellett”. A miniszter a Semmelweis Orvostudományi Egyetem által elért sikerhez mérhetőnek tartja azt is, hogy az állatorvosi egyetem hallgatóinak több mint a fele külföldi. „[A Semmelweis Orvostudományi Egyetem] az egyik legjobb exporttermékünk” – mondta.
Forrás és kép: Hirado.hu
