A mai Szlovákia még mindig legyőzött nemzetként kezeli a magyar etnikumú állampolgárait. Sőt, kollektíve bűnösöknek tartja őket! – állítja Kalmár Ferenc írásában.

A második világháború lezárását követően az egyik legdurvábban magyarellenes rendelkezéscsomag a csehszlovákiai Beneš-dekrétumok voltak. Ezek egyike a Szlovák Nemzeti Tanács 104/1945. számú, a németek és magyarok, valamint a szlovák nemzet árulói és ellenségei mezőgazdasági vagyonának elkobzásáról és gyorsított felosztásáról szóló rendelet.

A dekrétumok kihirdetését követően a csehszlovák hatóságok hozzá is láttak a végrehajtásához, csakhogy itt-ott hiba csúszott a gépezetbe. Az egyik ilyen hiba a Rimaszombat környéki (Gömör) református közösségeket érintette.

Ugyanis a törvény nem vonatkozott egyházi ingatlanokra, de ennek ellenére ezen a vidéken alkalmazták.

A rendszerváltást követően az illetékes püspökség elindított több restitúciós pert, amelyek sajnos még mindig tartanak. A restitúciót Szlovákiában 2006-ban lezárták. A fent említett ingatlanelkobzások viszont nem estek a restitúciós törvények alá. Azért, mert a 104/1945 sz. rendelet még a kommunista rendszer kialakítása előtt lett hatályos.

Vagyis etnikai alapú és nem rendszeralapú rendeletről van szó.

Egy másik homokszem a gépezetben azt eredményezte, hogy a 21. század elején derült ki: még mindig vannak magyar emberek vagy leszármazottjaik, aki tulajdonában vannak földingatlanok. Vagyis a 104/1945 sz. rendeletet egyes esetekben nem hajtották végre.

Azt nem tudjuk, hogy ennek mi volt az oka. Azt viszont tudjuk, hogy az elmúlt időszakban akadt olyan buzgó hivatal Szlovákiában, nevezetesen a Nemzeti Földalap, amely politikai támogatással nekilátott kijavítani a ’40-es évek hibáit.

Akárhányszor felvetjük a kérdést szlovák partnereinknek, válaszuk az, hogy ezek „történelmi jelentőségű rendelkezések, melyeknek nincs aktuális hatása”.

Ezzel szemben a Szlovák Alkotmánybíróság kérésre olyan állásfoglalást adott ki, melyben az áll, hogy

a Beneš-dekrétumok a szlovák jogrendszer részei, és mint ilyet a bíróságok alkalmazhatják, mint ahogy ezt meg is teszik.

A Nemzeti Földalap 2020-as beszámolójában szerepelő adatok szerint, melyekre alapozva az Ujszo.com portál közöl egy cikket 2022. február 4-i számában, miszerint 2019-től összesen 600 olyan javaslatot nyújtottak be, melyben kisajátítási határozatokra, illetve deportálási listára hivatkozva követelik az érintett ingatlanok tulajdonjogát.

Hatalmas vagyonról van szó, ami automatikusan átment a szlovák Nemzeti Földalap tulajdonába.

Ezek a tények azt mutatják, hogy a Beneš-dekrétumok korántsem történelmi jellegűek, és igenis van mai hatásuk. Nagyon is van!

Elvárható volna, hogy az európai értékekre annyira figyelő európai intézményrendszer, az európai politikai elit állást foglaljon. Ezzel azonban láthatóan nem foglalkozik.

 

Forrás, teljes cikk és kiemelt kép: Felvidek.ma/Kalmár Ferenc

(A szerző a Magyar-Szlovák Kormányközi Kisebbségi Vegyesbizottság társelnöke, az Európa Tanács volt kisebbségi raportőre.)