Elég nagy zavart okozott a térségben az olcsón beáramló ukrán gabona, amelynek árletörő hatása nem csekély bevételkiesést okoz a gabonatermesztőknek. Miközben a gabonafronton is eszkalálódni látszik a helyzet, Brüsszel ezzel a jelek szerint nem törődik, az érintett tagországok így a közös mellett egyéni lépéseket is tettek az ukrán importtal szemben. Az ügynek már van egy „vezéráldozata” is: Henryk Kowalczyk a napokban mondott le a lengyel mezőgazdasági és vidékfejlesztési tárca éléről.

Fotó: Ritzau Scanpix via AFP/Ritzau Scanpix/Bo Amstrup

Az Európai Unióba Ukrajnából érkező gabonaimport értéke 12,2 milliárd euróra – vagyis csaknem duplájára – nőtt az előző évi 6,9 milliárd euróról az Európai Bizottság adatai szerint. Ennek hátterében nyilvánvalóan az állt, hogy tavaly júniusban

hatályba lépett az Ukrajnából származó összes termék vámok nélküli beléptetéséről szóló megállapodás.

Ukrajna különben 2021-ben a világ hatodik legnagyobb búzaexportőre volt a FAO adatai szerint – az EU, Oroszország, az Egyesült Államok, Ausztrália és Kanada után –, kukoricából pedig a harmadik, az Egyesült Államok és Argentína után – napraforgóolajból pedig a világexport mintegy felét bonyolította.

Az ukrán vámadatokra támaszkodó európai bizottsági számok szerint a teljes ukrán búzaexport a 2021-es 11,2 millió tonnáról 2022-re 20 millió tonnára, az ukrán árpa exportja pedig 2,1 millió tonnáról 5,7 millió tonnára nőtt. Ukrajna kukoricaexportja 2022-ben 24,7 millió tonna volt, szemben az előző évi, 25,2 millió tonnával. A fekete-tengeri közlekedési folyosón keresztül 2022 augusztusától 2023 márciusáig pedig összesen 25,6 millió tonna gabonát exportáltak, ennek a fele kukorica, csaknem harmada pedig búza volt. Ugyanakkor 29 millió tonna gabonát exportált Ukrajna 2023 márciusáig a korábbi év májusától.

Az már Eurostat-adat, hogy 2022-ben Románia 500 ezer tonna búzát, viszont csaknem 800 ezer tonna kukoricát importált Ukrajnából, Lengyelország búzából szintén 500 ezer tonnát, kukoricából ugyanakkor 1,8 millió tonnát. Magyarország Ukrajnából származó búzaimportja csaknem 200 ezer tonna, kukoricából mintegy 1 millió tonna volt tavaly.

Ugyancsak ukrán vámadatokra alapozva az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósága úgy számol, hogy

Ukrajna az európai szolidaritási folyosókon keresztül idén az első három hónapban további, összesen mintegy 5 millió tonna gabonát exportált az EU-ba.

Az ukrán importáru csak a magyarországi piacon tonnánként átlagosan 65-70 euróval alacsonyabb áron volt kapható, így nem csoda, hogy 100 ezer forint körüli szintre törte le a gabonaárakat.

Brüsszel úgy döntött, hogy az uniós piacra zúduló ukrán gabona árletörő hatása miatti zavarok ellensúlyozására nem minden kelet-európai tagállamnak ad kárenyhítő támogatást, noha ezt hat ország kérte-, hanem az erre a célra szánt, összesen 56 millió eurót csak a lengyelek, a románok és a bolgárok között osztják szét. Nagy István agrárminiszter elmondta: hazánk erre azt kérte a Bizottságtól, vizsgálja felül az álláspontját.

Félreértés ne essék: azok az országok is további intézkedéseket kértek, amelyeknek megítélték a fenti 56 millió kárenyhítést! Az Európai Bizottság pedig ehhez képest nem csinál mást, mint júniustól egy évvel meghosszabbítja a vámmentes gabonaimportot Ukrajnából. Ez már tényleg sok volt az alacsony gabonaárak miatt amúgy sem túl rózsás hangulatban lévő környékbeli gazdáknak, akik korábban is jelezték rosszallásukat a helyzet miatt. Lengyelországban és Romániában már tüntetéseken is tiltakoztak a gazdák az Európai Unióba – így hozzájuk is – vámmentesen, azaz kedvezményesen beáramló ukrán gabona miatt. Lengyelország, Magyarország és Románia pedig már „saját hatáskörben” lépett is az ügyben.

Ezt megelőzően Lengyelország fokozta az ellenőrzéseket, miután nem megfelelő áru bekerülését észlelték, különösen a mikotoxinokkal fertőzött kukorica esetében. Nagy István agrárminiszter pedig azt jelentette be: Magyarország újabb intézkedéseket vezet be, és még szigorúbban ellenőrzi az Ukrajnából a szolidaritási folyosón érkező ukrán gabonát, hogy az ténylegesen eljuthasson az eredeti célországokba. A miniszter kezdeményezte a főbb gabona és olajosnövény-termények esetében is az Elektronikus Közúti Áruforgalom-ellenőrző Rendszer (EKÁER) kötelezettségének bevezetését. Romániában pedig a Bukarestben kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) kezdeményezte az országba irányuló ukrán gabonaexport ideiglenes felfüggesztését.

Forrás és teljes cikk: Magyar Hírlap

Kiemelt kép: AFP/illusztráció