Az esztergomi Várhegyen több mint ezer éve áll templom. Az elsőt Géza fejedelem alapította, fia, Szent István abban keresztelkedett. Az évszázadok során több templom is épült a hegyen, míg a ma ismert bazilikát fel nem építették. A Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyház, vagy, ahogy a legtöbben ismerik, Esztergomi Bazilika hatodik éve tartó felújításán jártunk.

Írta: Császár Tamás

Az esztergomi Várhegy területén ismert, első keresztény templomot Géza fejeledelem alapította – áll az Esztergomi Bazilika első szintjén nemrég nyílt új, épülettörténeti kiállítás nyitótablóján. Hogy ez miért lényeges? Államalapító királyunk, Szent István ebben a templomban keresztelkedett, bérmálkozott, kötött házasságot, és egyes források szerint itt koronázták meg.

Mellette épült később a mai Bazilika elődje, a Szent Adalbert székesegyház. A romantika, a gótika és reneszánsz jegyeit magán viselő épület egy része még ma is látható:

az 1508-ban emelt Bakócz-kápolna, amely a 19. századi (jelenlegi) épületben is helyet kapott.

A kétféle márványból készült kápolna a legjobb állapotban fennmaradt reneszánsz emlékünk. A kápolnához később még visszatérünk.

Miután 1543-ban a törökök elfoglalták Esztergomot, a templomot elhanyagolták, s mire 1683-ban a város felszabadult, az épület már romokban állt. A 18. században Barkóczy Ferenc érsek idejében a barokk szellemében új tervek készültek, elbontották a régi épületet, csak a Bakócz-kápolnát hagyták meg. A nagy ívű tervek kivitelezése az érsek halálával véget ért, és csak egy szerényebb templom épült fel.

A 19. században Rudnay Sándor érsek grandiózus egyházi központ építését kezdeményezte, amelynek makettje látható a kiállításon is.

Az új épület alapkövét 1822. április 23-án helyezték el, és 1856-ban történt meg a használatbavétel, bár számos munkafolyamat még sokáig zajlott az épületben.

Magyarország legnagyobb bazilikájának, jelentős klasszicista emlékének jelenleg is zajló felújítás 2018-ban kezdődött, amelynek során felújították a keleti homlokzatot, és befejezték a kupola szerkezetének felújítását, valamint rézlemezeinek cseréjét. A nyugati tető és a csegelyek feletti tetőrész renoválása folyamatban van, amit a kupolatúrán résztvevő turisták kiválóan nyomon követhetnek. Igaz, aki hasonló élményre vágyik, annak egy kemény túrát kell vállalnia, mivel több mint 400 lépcső vezet fel a kupolába. Oda, ahol lassan végeznek a felújítással: a külső kupola rézlemezeit már kicserélték, az épületrész tetején pedig ragyogva aranylik a hatalmas kereszt.

A „lebegő” állványzatot (amelynek négyzetalapú, teherhordó acélvázat a talajszinten építették meg, és felemeltek a kupola párkányzatáig) lassan elbontják, így nemcsak a molinóra nyomtatott képen lehet megtekinteni a kupolabelső díszítéseit, aranyozását, hanem saját szemünkkel is.

És aki majd feltekint, valóságos csodában lesz része, hiszen olasz restaurátorok évekig tartó munkája nyomán a teljes belső felület újjászületett, és színpompásabb, mint valaha.

Az állványzat megszüntetésére a tervek szerint év végéig kerül sor.

A szentély előtti állvány és híd bontására azonban már augusztus 15-én sor került, így az ünnepi misét rendezettebb körülmények között tarthatták meg. Ehhez az kellett, hogy a szentély kövezete is elkészüljön. A szentély padlózat cseréje/felújítása szinte teljesen befejeződött, ottjártunkkor már csupán kis szigeteken dolgoztak a szakemberek. A kövezet egyébként lényegében a bazilika építésével egyidős; a sakktáblához hasonló elrendezésben a vörös színű lapokat süttői mészkőből, a fehéreket carrarai márványból metszették, a közüket pedig szürke pala köti össze. E munkát követően jelentős, porral, zajjal járó munkálat már nem lesz a templomtérben, és év végétől ismét meghitt csönd honol majd a bazilikában. A szentély előtti védőtető és járóhíd elbontása után a védőtető hamarosan átkerül az északi oldalra, ahol jelenleg is nagy munkálatok, a kövezet felújítási munkálatai folynak.

A karzaton most hiába keresnénk az orgonát, azt ugyanis tavaly elbontották, hogy a grandiózus hangszert felújíthassák. A karzaton található festmény felújítását és a faldíszek aranyozását megkezdték, a munkát ugyanazok az itáliai szakemberek végzik, akik eddig a kupolát restaurálták.

Az orgona, a porral járó munkálatok befejezésével kerülhet csak vissza, mivel a hangszer rendkívül érzékeny. Előbb az orgona szekrényét építik meg, majd sorra érkeznek a sípok, amelyeket Pécsett újítanak fel. A sípok hangolása és az intonációja ugyanakkor hosszadalmas folyamat, hiszen több ezer síppal kell ezt a feladatot elvégezni. „Várhatóan éjszaka zajlik majd a munka, mivel ez egy időigényes és meglehetősen zajos feladatamit nehezen viselnének a látogatók” – tudjuk meg Rokolya Pétertől, az esztergomi Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyház kulturális és turisztikai menedzserétől.

Kisétálva az épületből és szembe állva a bazilikával, látható, hogy a két tornyon egyaránt zajlik a munka. Az előzetes tervek szerint a két épületrész felújításával ebben az évben végeznie kell a kivitelezőnek.

A déli toronyban (amely a vár felőli oldalon áll) voltak a harangok, s hogy a harangokat, valamint a fából készült, fémmel megerősített harangszéket minél könnyebben felújíthassák, egyszerűbb volt leemelni a teljes kupolát, amit a térszinten konzerváltak. A harangszékkel (amely a padlózathoz hasonlóan szintén eredeti eleme az épületnek) együtt most a turisták fényképezik a két épületrészt – nem mindennapi látványt nyújtanak a fűben pihenve! Az északi torony kupoláját nem kellett leemelni, mert abban nem találhatók harangok, így csak a rézlemezborítást távolították el, felületkezelték a vázat, ezt követően cserélik a rézlemezeket.

A külső munkálatokkal párhuzamosan a két toronyban belső felújítás is zajlik: az északi toronyban található emeleti helyiségekben irodákat, öltözőket alakítanak ki. A déli toronyban, ahol jelenleg a földszinten a jegypénztár és az ajándékbolt működik, az első szinten pedig múzeumpedagógiai terem található, ugyancsak tatarozzák majd a közeljövőben.

A felújítás után a homlokzat mellett a tornyok is visszanyerik régi pompájukat, építőköveik teljesen megtisztulva fürödhetnek majd a napfényben. Az esti díszkivilágítás esetleges cseréjéről még nem döntöttek, Rokolya Péter szerint az a közeljövő egyik feladata lesz. A bazilika teljes felújítása nagyjából öt évet vesz igénybe és megközelítőleg tíz milliárd forintba kerül.

Az épület restaurálása terhekkel jár(t) mind a látogatók és hívek, mind az ott dolgozók számára, azonban a liturgiai élet nem állt le, és a látogatóforgalom elől sem zártak el egyszerre minden teret, emeli ki Rokolya Péter. Igyekeztek olyan programokat kitalálni, amelyek érdekesek, esetleg pluszt jelentenek a látogatóknak. Azt mondja, a jelenlegi volt a legnehezebb szakasz, hiszen a több egyidejű munkálat sok kellemetlenséggel járt, és nem is a legszebb arcát mutatta az épület.

A megszokottakhoz képest azért (is) jelentett nagy terhet számukra ez az időszak, mert más a bazilika belső látványa csöndes, letisztult a miliőben, mint akkor, ha zajjal, porral járó munkálatok folynak a belső térben, ami ráadásul akadályozza az épületben valló közlekedést.

„A kincstár azonban továbbra is gyönyörű, és látogatható maradt folyamatosan. Szemben vele pedig egy kis épülettörténeti kiállítás megnyitására is maradt erőnk”

– mutatja Rokolya Péter a kincstárral szemközti mini tárlatot, miután együtt újra felsétálunk az első emeletre.

A felújítás azonban új helyzetet teremt a jövőben, új lehetőségeket is kínál, mondja a turisztikai szakember. Kialakítanak majd új látogatói útvonalakat: a tumultus elkerülése végett egyirányú útvonalak hoznak létre, vagyis nem ott távoznak majd a látogatók az épületből, ahol belépnek. Arra is lehetőség nyílik, hogy aki előre meghatározott céllal az épület egy bizonyos részébe tart, például a kincstárba, a kávézóba vagy a kupolába, annak ne kelljen ugyanarra haladnia, mint azoknak, akik teljes templombejáráson kívánnak részt venni.

Megváltozik az „idegenforgalmi élet” is is a Bazilikában, hiszen többet és az eddigihez képest nagyobb területen tudják használni a templomteret.

„Miután visszakerül a felújított orgona, hihetetlen lehetőséget nyílik számunkra, erre a lehetőségre rendszeres zenei programokat kell terveznünk, ez nem is kérdés!

Emellett szeretnénk a Bakócz-kápolnát úgy megtölteni tartalommal, hogy még inkább érdekes és különleges legyen, ezért a sekrestyéjét is látogathatóvá kívánjuk majd tenni, és naponta többször zenei élménnyel gazdagítani a látogatókat úgy, hogy megszólaljanak a Bakócz-graduále művei (a Bakócz-graduále egy kétkötetes reneszánsz kódex, amely miseénekeket tartalmaz – a szerk.). Folyamatban van egy olyan ingyenes, magyar, szlovák, angol, német nyelven elérhető applikáció megalkotása, amelynek segítségével biztosított lesz az ingyenes tájékoztatás minden látogató számára a templomtérben. Adjunk egy kicsit többet a látogatóknak, szolgáltassunk, ha már megtiszteltek bennünket azzal, hogy felkeresnek minket!”

– sorolja az elkövetkező időszak feladatait Rokolya Péter.