Nagy Feró október elsején Münchenben lépett fel. Éppen attól a naptól indult be a Petőfi Rádió új műsorstruktúrája, amelyet lényegében Nagy Feró zenei főszerkesztősége alatt a Pannon Rádió már két évtizede megvalósított. Erről, a Póka Egon-ügyről és a Beatrice együttes közelgő, 45 éves jubileumi koncertjéről is beszélt Feró az alábbi interjúban.
Hogyan állítottad össze a repertoárt a Beatrice és a Bikini részére írott dalaidból? A klasszikusnak számító Azok a boldog szép napok, Mielőtt végleg elmegyek és 8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás mellett milyen dalokra számíthat a közönség?
Nem csak azok a dalok lesznek, amiket a Beatricének és a Bikininek akkor írtam, amikor én voltam az énekes, hanem azok is lesznek, amiket a D. Nagy-féle Bikininek írtam. Ezenkívül, meglepetésként, három, általam írt dal lesz a Pokolgéptől is. A régi dalokat vesszük elő most, hiszen 45 éves a banda. Olyan dalokat is játszunk, amiket ritkán szoktunk. Városi bulikban meg falunapokon ugyanis nem annyira értékelik a kőkemény rockzenét.
Amikor a Kádár-korszakban különböző represszáliák értek, például az útleveledet is elvették, gondoltad volna, hogy valaha is külföldön turnézhatsz?
Akkor terveztük, hogy a zenekar eltávozik Nyugatra. Ezt megtudta a hatalom, és azonnal bevonta az útleveleinket. De úgy vagyok vele, hogy a külföld az nem nekünk való. Ha vannak ott magyarok, akkor igen. De nem tudom, hogy egy német mit ért meg belőle, amikor még egy egyszerű magyar sem érti. Kivéve a 8 óra munkát…
Fél éve alakult a Petőfi Zenei Tanács. Milyen szakmai munka folyik itt és hogyan?
Nagyon sokat tanultam ebben a Petőfi Zenei Tanácsban, hiszen zseniális emberek vannak beválogatva. Mind tudományosan közelítették meg a rockzene mai helyzetét Magyarországon. Remélem, hogy ez a Tanács tud majd jó ötleteket adni Demeter Szilárdnak, hogy megváltozzon a rádió kínálata, mert jelen pillanatban a Petőfi Rádió nem tölti be a közszolgálati rádió közszolgálati jellegét.
Bár épp mostantól változik a helyzet, mert mától csak magyar pop és rockzenét fog sugározni.
Ez épp egy olyan koncepció, amelyet a Te zenei főszerkesztéseddel valósított meg anno a Pannon Rádió, ami a MIÉP rádiója volt. Mit szólsz ahhoz, hogy ezt most a közszolgálati rádió szintjén valósítja meg a Magyar Rádió, ahol korábban dolgoztál, ahol például a legendássá vált Garázs című műsorodat készítetted?
Szomorú, hogy erre kellett 20 évig várni. De ahhoz, hogy megítéljük, hogy mennyire sikeres, meg kell várni, hogy kialakuljon a végleges műsorstruktúra. Még nem tudjuk, hogy mi lesz… Sokszor voltam úgy életemben, hogy „na, végre itt van”, aztán nem volt ott… Várjuk meg, hogy milyen lesz a hallgatottság, mert az fontos!
Mennyiben más munkahelyként és szellemi műhelyként a rendszerváltás időszakának Magyar Rádiója, a későbbi Pannon Rádió és a még későbbi kereskedelmi televíziózás? Hol volt a legtöbb kötöttség és hol adhattad a leginkább önmagadat? Elvégre egészen más világ a Garázs és az X-Faktor…
Amikor elhívnak valahova, akkor tudják, hogy rám nagyon nehéz gyeplőt tenni. Lehet, mert úgy gondolom, hogy a főszerkesztő tudja, hogy mit szeretne, azt be kell tartani, de minden pillanatban ki kell bújni ebből a szerepből. Akár a Garázs, akár az X-faktor úgy lesz jó, ha magadat adod és én úgy érzem, hogy eléggé magamat adtam. Amikor én is ott voltam, mintegy kétmillió ember nézte az X-faktort. Nem szoktam nagyon beképzelt lenni, de én voltam a legjobb mentor. Ha valaki azt hiszi, hogy az X-faktor ilyen énekes-kereső műsor, az tévedésben van. Szerintem az X-faktor egy show-műsor.
Van négy f@szkalap, azok a mentorok, aztán van sok bolond, aki odajön és énekel. Ha nagyon jól énekel, akkor megtapsoljuk, de ennyi.
Ugyanez volt a Garázsnál is, hogy félig-meddig elengedték a kezemet. Akkoriban még szokatlan volt, hogy egy rádió nem szépen, nyugodtan beszél, hanem KIABÁL, MEEGGY, NYOMUUUUL! Ez akkoriban új volt, rajtam elég sok rádiós műsorvezető nevelkedett.
A teljes interjú az alábbi videón nézhető meg:
Kiemelt kép: MTI/Cseke Csilla
