lleszkedik-e a hagyományos német városképbe egy magasra húzott minarettel ellátott kupolás ünnepi mecset? Persze, hogy nem, de a kérdést egyre ritkábban merik feltenni, nehogy rasszistának látszódjanak.
Levelet kaptam a teljes német nyelvterületet magában foglaló pártonkívüli patrióták szervezetétől. A patrióták hasonlókat fogalmaznak meg, mint amit Magyarország képvisel: kiállnak a szülők jogaiért a gyerekek iskolai indoktrinációja ellen, tiltakoznak a szabadságjogok korlátozása ellen és a nemzetállamok szuverenitását, a népek önrendelkezési jogát hirdetik. Azt kérik, írjam alá a legújabb németországi mecset építése ellen indított petíciójukat, mert nem szeretnék, ha a nyugati keresztény kultúra felszámolódna Európában.
A mecset Drezdában épülne, az óvárosban, a történelmi városi Nagy Park közelében.
Ezt a történelmi parkot a 18. század elején a szász választófejedelmek francia mintára építtették. A kert alaprajza keresztet formáz, középpontjában az uralkodó nyári palotája áll, körbe véve emeletes kerti pavilonokkal. A díszkertet az antik és a barokk művészet gyöngyszemei díszítik, az emberi test buja formáit kidomborító szobrok. Mindez a pompa a keresztény szász uralkodó hatalmát és gazdagságát hirdette évszázadokon keresztül. A Drezdát lángtengerré változtató értelmetlen amerikai szőnyegbombázás során az összes épület kiégett, a park megsemmisült.
A szocialista időkben krumpliültetvény majd úttörőpark került a barokk díszkert helyére.
A végre újra teljes pompájában virágzó Nagy Park most közeli szomszédot kapna, az igaz hitet hirdető, iszlám kulturális központtal ellátott mecsetet, nagy kupolával, magas, karcsú minarettel. A minaretet messziről látni, tetejéről naponta ötször csendülne fel a müezzin imára hívó éneke. Több kilométeres távolságban mindenki hallhatja, hogy „Nincs más isten, csak Allah, Allah a legnagyobb.”
A tervezett drezdai mecset városképi jelentőségű, ilyenből mintegy 300 van szerte az országban, jobbára a nyugati fertályon. Illeszkedik-e a hagyományos német városképbe egy magasra húzott minarettel ellátott kupolás ünnepi mecset? Persze, hogy nem, de a kérdést egyre ritkábban merik feltenni, nehogy rasszistának látszódjanak.
Németországban amúgy a 2020-as hivatalos becslés alapján 2800 mecset működik, ami a 24000 katolikus templomhoz és kápolnához képest nem tűnik soknak. De amíg az utóbbi időben több száz katolikus templomot zártak be, sőt sokat le is bontottak, addig több száz mecset épült-épül folyamatosan. Nem tudni, hogy tisztán a hívők adományaiból, vagy az állam is tesz hozzá támogatást, esetleg az Európai Unió ezzel segíti a sikeres integrációt?
Ma az iszlám a harmadik legnagyobb vallás Németországban, öt és félmillió muszlimot tartanak nyilván. Ez százalékban még nem annyira sok, de abszolút számban riasztó.
Főleg, ha a statisztikáknak köszönhetően látjuk, hogy pár generációval korábban, 1945-ben mindössze hatezer muszlim élt német földön, harminc éve 2,7 millió, és számuk a bevándorlás és a szaporodás következtében exponenciálisan növekszik. Európában mintegy 50 millió muszlim él, de a prognózisok szerint 2050-re ez 70 millióra emelkedik. Hétszer több, mint Magyarország teljes lakossága.
Régebben még feltették a kérdést, hogy az igazhitűeknek a száma növekszik-e vagy a gomba módra szaporodó mecsetek miatt válnak egyre láthatóbbá. Hogy vajon az integrációt könnyíti-e vagy éppenséggel az elidegenedést segíti-e a mecsetközösség? Egyáltalán, mennyi iszlámot tűrhet Németország? És persze milyent? Mert a helyi iszlám közösségeket összefogó vallási vezető, az imám az arab világból érkezik Németországba, és úgy tanítja a Koránt az embereknek, ahogy ott szokás. A fiúgyerekeknek is.
A németek régóta szeretnék elérni, hogy a többi valláshoz hasonlóan az iszlám teológiai oktatás is a német egyetemeken történjék. Most végre, 2021-ben sikerült harminc fővel egy iszlám kollégiumot indítani Osnabrückben. Hogy eredménye lesz-e, azt kétlem. Mert igazhitűt gyaur nem képezhet.
A patrióta petíciót megfogalmazók attól tartanak, hogy a tervezett drezdai Marwa Elsherbiny Iszlám Kulturális és Oktatási Központ a Muzulmán Testvériség szélsőséges ideológiáját fogja terjeszteni.
Merthogy az építési projekt mögött álló közösséget az a radikális iszlám prédikátor vezeti, akit az Alkotmányvédelmi Hivatal megfigyelés alatt tart.
Dr. Elgazar prédikátor kijelentései a Hivatal megfigyelései alapján „összhangban vannak a Hamász, a Muzulmán Testvériség palesztinai ágának ideológiájával”, és „az iszlám olyan felfogását tükrözik, amely összeegyeztethetetlen a szabad demokratikus alaprenddel”.
A német Alkotmányvédelmi Hivatal 2020-ban 28700 olyan szélsőséges iszlamista személyt tartott nyilván, akiket terrorizmussal lehet vádolni.
Ők azok, akik elutasítják a demokratikus elveket, az alapvető szabadságeszméket és rokonszenveznek az iszlamista terrorszervezetekkel, például a Boko Harammal vagy éppenséggel a Hamásszal. Ha a nyilvántartott személyek hálózatot alkotnak, bármikor, bármilyen összehangolt fegyveres terrorcselekményt végre tudnak hajtani Németország kellős közepén, talán a feketepiacon vásárolt, Ukrajnába küldött német fegyverekkel.
A német lakosság nagyobbik része már egy ideje érzi, hogy sok jó a mértéktelen menekültpolitikától nem várható, de a kancellár csak most döbbent rá, milyen veszély leselkedik országára.
Ugyanis Jeruzsálemben járt, és ott megmutatták neki, milyen kegyetlenséggel végzett ellenségeivel a Hamász. Már hazafelé jövet keményebb kitoloncolási politikáról beszélt, és lám a kabinet, a Zöldek tiltakozása ellenére máris előterjesztette az erre vonatkozó törvényjavaslatot.
Azonnal hatállyal ki kell zsuppolni azokat, akiknek nincs törvényes joguk Németországban tartózkodni! Akik nem jogosultak védelemre, azoknak is el kell hagyniuk az országot, mondta a kancellár.
Arra azért kíváncsi lennék, hogy fogják végrehajtani, mert pillanatnyilag több mint ötvenezer embertől kellene megszabadulniuk. Legalábbis az eléggé hiányos nyilvántartásuk szerint.
Borítókép: A kölni nagymecset 2013. február 5-én. Az Innere Kanalstrassén emelkedõ 5000 négyzetméteres alapterületû, 1200 személyes központi mecset és a kulturális központ építése mintegy 25 millió euróba került
Forrás: MTI/EPA/Oliver Berg
