Milyen szerepet töltenek be ma a történelmi családok a magyar társadalomban? Milyen ma a nők helyzete idehaza? Miért fontos megszólítani a 21. század új generációját? Interjú Batthyány-Schmidt Margittal, a Magyar Női Unió és a Magyar Batthyány Alapítvány elnökével.
Milyen szerepet töltenek be ma a történelmi családok a magyar társadalomban?
Csak a saját családunk nevében tudok nyilatkozni. Férjem révén a mi távoli rokoni kapcsolatban állunk gróf Batthyány Lajos egykori miniszterelnökkel. Élnek még a világban Batthyány Lajos leszármazottai, de ők is női ágon kötődnek ehhez a famíliához. Mi a családunk a hercegi ághoz tartozik: a férjem, Ádám boldog Batthyány-Strattmann László unokája, a gyermekeim a herceg dédunokái.
Természetesen tartjuk a kapcsolatot más történelmi családok ma élő tagjaival, mondhatom, sokukhoz baráti szálak is fűznek bennünket.
A történelmi családok kapcsán érdemes megjegyezni, hogy ezek mindegyike egykoron is cselekvő családok voltak: kórházat vagy iskolát alapítottak, templomot emeltek, jelentős szerepet vállaltak a tudomány és művészet támogatásában, iparosítottak, fejlesztették a mezőgazdaságot. Ezek közül szinte mindegyik köthető valamilyen formában a Batthyány családhoz is. Ami a jelent illeti, társadalmi szerepvállalásunkkal élen járunk és példát mutatunk a jelenkornak.
Több civil szervezetet működtetünk, díjat alapítottunk, képzést tartunk, mentorálunk és igyekszünk nyitni a fiatal generáció felé is.
Mindezeket a tradinnováció jegyében tesszük, amely fogalmat le is védettem. Az idei évben a társadalmi béke megteremtésének fontosságát hirdettük, ezt folytatjuk jövőre is, 2024-ben. Arra is büszkék vagyunk, hogy minden évben díjakkal ismerjük a kiemelkedő szakemberek munkáját. Idén Vizi E. Szilveszter kétszeres Széchenyi-díjas magyar orvos, farmakológus, az MTA volt elnöke kapta a gróf Batthyány Lajos-díjat. A mártír miniszterelnök feleségéről elnevezett gróf Zichy Antónia-díjat pedig Tordai Teri Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő vehette át.
Van a magyar történelmi családokat összefogó szervezet?
Igen, létezik egy Magyar Történelmi Családok Egyesülete, amely összetartja ezeket a nagy múltú famíliákat. Az egyesület által szervezett szakmai programok jó alkalmat teremtenek arra, hogy rendszeres időközönként találkozzunk, eszmét cseréljünk. A Magyar Batthyány Alapítványnak is van velük együttműködési megállapodása – de még ennél is fontosabbak a rokoni kapcsolatok, hiszen például kevesen tudják, hogy a Batthyány és a Zichy család között nagyon szoros, unokatestvéri a rokonsági szint.
Említette, nyitnak a fiatal generáció tagjai felé. Miért tartja fontosnak megszólítani a 21. század új generációját?
A történelmi múlt, elmúlt. Az a feladatunk, hogy a ránk hagyott szellemi örökséget megőrizzük, ápoljuk és tovább örökítsük.
Ehhez azonban olyan fiatalokra van szükség a történelmi családokban, akik átérzik a súlyát ennek a felelősségnek. A családunkban ilyen Batthyány Boldizsár fiam, aki a Batthyány Lajos Alapítvánnyal közösen megalapította a Fiatalok Batthyány Körét. Büszke vagyok rá, hogy ilyen fiatalon, mindösszesen 24 évesen, felismerte ennek a társadalmi felelősségvállalásnak a jelentőségét. Az általa vezetett civil szervezet küldetése a fiatal generáció tagjainak elérése, megszólítása, az őket érdeklő témák köré tematikus rendezvények szervezése. Nagyon sikeresek, büszke vagyok rá!
A Magyar Női Uniónak is az elnöke. Mit képvisel ez a civil szervezet, amely idén jubilált?
A Magyar Női Unió idén ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját. Így már elmondható, hogy az egy évtizeddel ezelőtt megfogalmazott
öt alapértékünk is jubilált, úgymint istenhit, család, nemzet, anyaföld és közösség.
Sajnos a körülöttünk dúló háború miatt ma már a biztonságot is meg kell említenem, amit már hatodik alapértékként tartok számon. Büszke vagyok az elért eredményeinkre, az egyik legsikeresebb női szervezet vagyunk nemcsak itthon, de európai szinten is. Az elmúlt évek alatt számos nemzetközi szervezettel építettünk ki magas szintű kapcsolatot, mint például az ENSZ-szervezeteivel, az ECOSHOT-tal, az UNESCO-val vagy épp a FAO-val. Mindezek mellett több európai intézetnél is jelen vagyunk szakértőként. Folyamatosan pályázunk, képzéseket tartunk, mentorálunk, fontos társadalmi kérdéseket teszünk föl. Járjuk a vidéket, támogatjuk a vidéken élő nők karrierépítését, a határon túli magyarokhoz kulturális értékeket viszünk: színdarabot mutatunk be, konferenciát szervezünk számunkra.
Hogy értékeli a nők helyzetét napjainkban idehaza?
A női kvóta intézményét nem támogatom.
Ne azért nyerjen el egy nő egy pozíciót, mert erre dedikált kvóta van.
A kiválóság döntsön minden esetben, vagyis a legfelkészültebb nyerje el az adott állást, nemtől kortól függetlenül. Lehet, hogy ez idealisztikus, de az én világképembe ez fér bele.
A teljes interjú a Mandineren olvasható!
Kiemelt kép: Ficsor Márton / Mandiner
