Úgy tűnik, egyre jobban bekeményítenek a német gazdák: hétfőre minden eddiginél nagyobb demonstrációt hirdettek Berlinbe, amelyhez a fuvarozók is csatlakoztak. Kiszelly Zoltán szerint a gazdák haragja a kormánykoalíció szakadását eredményezheti.

A termelőknek nem maradt más választása a kormányzati megszorítások miatt, ezért utcára vonultak. „Azt szeretnénk elérni, hogy ne emeljék az útdíjakat és a gázolaj árát. Továbbá hogy megmaradjanak az eddigi támogatások, ezért küzdünk” – foglalta össze követeléseiket Hubertus Krupp gazda.

A balliberális kormány 480 millió eurót vonna el a gazdáktól, megszüntetve a gázolaj-támogatásokat és csökkentve az adókedvezményeket. Később már visszakoztak: az intézkedéseknek csak egy része valósulna meg, és nem azonnal, hanem fokozatosan.

Eközben Olaf Scholz német kancellár nem állt ki a gazdák elé, nem volt hajlandó beszélni velük. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő szerint ez alapvető hiba volt Scholztól, hiszen minden tüntetés, ami gazdasági céllal indul, egy idő után politikai irányt fog venni.

A közhangulat Németországban egy feszültebb, a németek 70 százaléka támogatja a gazdákat, Olaf Scholz elutasítottsága 80 százalékos. A szövetségi kormánynak nincs lehetősége visszavonni a megszorításokat, ezért szakadhat a koalíció, de új kancellár vagy előre hozott választás is jöhet.

Ami a legvalószínűbb, hogy módosítanak a költségvetésen – magyarázta Kiszelly Zoltán.

A Századvég politikai elemzési igazgatója szerint az „A” terv alapján vészhelyzetet akarnak hirdetni, ez esetben ugyanis az adósságféket nem kell figyelembe venni. A koalíció valószínűleg nem szakad mert, a liberálisok többsége a bennmaradás mellett van. A „B” terv pedig – ha előbbi nem sikerül –, a kancellárcsere egy konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal.

Jelenleg megvan erre a szociáldemokrata többség, az utód megnevezésével. Mindenképpen szociáldemokrata politikus lenne, mondta el Kiszelly Zoltán, aki szerint ezen az oldalon a legnépszerűbb jelenleg Boris Pistorius védelmi miniszter. Ha kikapcsolnák az adósságféket, akkor a tervezett megszorításokat jobban el tudnák osztani, tette hozzá.

Egy esetleges előre hozott választás pedig egy nagykoalíciót eredményezne.

Ha „C” tervként egy előre hozott választás lenne, azt a Kereszténydemokrata Unió (CDU) valószínűleg megnyerné, de a kormányalakításhoz szükségük lenne a Szociáldemokrata Pártra (SPD) is. Az elemző szerint azonban a jelek inkább az Alternatíva Németországért (AfD) betiltása irányába mutatnak. Ha erre az európai uniós választások előtt sor kerülne, akkor kiütnék őket a nyeregből a potsdami remigrációs találkozót felhasználva ellenük.

Ifj. Lomnici Zoltán: Van-e jogi alapja az AfD betiltásának Németországban?

(…)

Egy esetleges új kancellár új lendületet jelenthetne, de Kiszelly Zoltán szerint nem nagyon látszik ennek realitása.

Ő nyilván egy olyan politikus lenne, aki az eddigi politika részese volt, mutatott rá, így csak kisebb változást lehetne tőle várni. Talán valamelyest szigorítana a migrációs politikán, de valódi változás nem lenne. Idén rekordszámú, 330 ezer migráns érkezett Németországba. Az olasz tervek alapján a migránsok eljárásainak unión kívüli lefolytatásához csatlakoznak. Egy új kancellár az eddigi politikán tudna esetleg kozmetikázni. Valószínűleg a Zöldek és a liberálisok is engednének, de érdemben nem lenne nagy változás, hangsúlyozta.

Kiszelly Zoltán rossz kormányzati reflexnek nevezte azt a magatartást, hogy a tiltakozó gazdákat a szélsőjobboldali sarokba tolják, ez a gazdáknál nem működik, emelte ki. A tiltakozások is jól mutatják, hogy Olaf Scholz 2024 elején népszerűtlenebb mint valaha.

Ha a szabad demokraták kilépnének a koalícióból, Scholz vélhetően bizalmi szavazást írna ki, amelyen minden józan számítás szerint elbukna.

Egy másik lehetőség szerint kisebbségi kormányt vinne a zöldekkel, erre azonban még szövetségi szinten nem volt példa. A végső döntést Frank-Walter Steinmeier elnök hozná meg.

Magyar Nemzet

Borítókép: Német gazdatüntetés Berlinben tavaly decemberben
Forrás: X/RT