Az a sajátos helyzet állt elő, hogy sem Oroszország, sem Ukrajna vezetője nem vett részt az orosz-ukrán háború lezárását célzó egyeztetésen.
A davosi Világgazdasági Fórum január 15-én veszi kezdetét, de már előtte egy nappal is fontos kérdéseket tárgyaltak a svájci városban. Mintegy 81 nemzetbiztonsági tanácsadó vett részt a vasárnapi, ukrajnai béketerv kidolgozására és támogatására rendezett, immár negyedik találkozón, ami az eddigi legnagyobb a korábbi koppenhágai, dzsiddai és legutóbbi, októberi máltai találkozók után.
A máltai találkozón a béketerv első öt pontját tárgyalták már: a nukleáris kérdések, élelmezés- és energiabiztonság, a foglyok szabadon bocsátása, beleértve a gyermekeket is, valamint Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának helyreállítása témákat.
A tisztviselők bíznak abban, hogy a máltai találkozó és a vasárnapi majd elvezet oda, hogy kitűzhetnek egy időpontot egy globális békecsúcsra, ahol támogatásukról biztosíthatják majd a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által kidolgozott béketervezetet.
A vasárnapi találkozón ugyanakkor az ukrán elnök nem vett részt.
Egy magas rangú kijevi tisztségviselő novemberben még arról beszélt, hogy 2024 februárjában sor kerülhet egy csúcstalálkozóra, ahol már a tervezet végrehajtásáról beszélhetnek, Ukrajna eközben viszont attól tart, hogy a gázai háború megnehezíti a diplomáciai támogatás elnyerését és elvonja a figyelmet az ukrán háborúról.
A béketervezetről szóló tárgyalásokon Oroszország – amely 2022 februárjában indított háborút Ukrajna ellen – nem vesz részt, ugyanis elutasították a béke képletét, mondván, hogy lehetetlen lenne végrehajtani.
Egyesek ugyanakkor még mindig bíznak abban, hogy ha sikerül elfogadni a béketervet, az majd egyezkedésre kényszerítheti Oroszországot.
Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben 2023. november 24-én.
MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko
