A „Vigyázzon, a termék kisebb lett!” jelölés ellenére is kosarunkba kerülnek a kiszemelt árucikkek, egyelőre tehát semmilyen hatást nem gyakorolt a forgalomra a figyelemfelhívó kampány.
A gyártói gyakorlatot fogja befolyásolni a zsugorinflációs szabályozás – mondta az Economxnak az intézkedés hatásairól Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség új főtitkára.
Az élelmiszerárstop kivezetése óta számos további intézkedés született a kereskedelemben a fogyasztók védelmében. Ilyen volt a kötelező bolti akciózás és az online árfigyelő rendszer elindítása, legutóbb március 1-től pedig a termékek csökkenő kiszereléseire vonatkozó figyelemfelhívó kampány.
A fogyasztók védelmében
Ez utóbbi a kormányzati válasz a zsugorinflációra (angolul shrinkflation), amiről akkor beszélünk, ha bizonyos termékek árának változatlanságával vagy akár emelésével párhuzamosan, a kiszerelési mennyiség csökken. A fogyasztók ezáltal a megvásárolt termékből kevesebbet kaphatnak a pénzükért.
A zsugorinflációs bomba elsőként Franciaországban robbant, de a magyar kormány mellett kiemelten foglalkoztak a témával Németországban is a döntéshozók,
sőt, a kérdéskör elérte az ingerküszöböt Európán kívül is: ahogy az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, úgy Brazíliában és Dél-Koreában is.
Az intézkedés első hónapjának tapasztalatait már összegeztük, de a folytatásban kíváncsiak voltunk a kereskedők véleményére is. Ezért az Országos Kereskedelmi Szövetségtől (OKSZ) azt kérdeztük, hogy mekkora kihívás elé állította a szektort a figyelemfelhívó kampány előkészítése, illetve azóta az új szabályoknak való megfelelés, befolyásolja-e a fogyasztói szokásokat a „Vigyázzon a termék kisebb lett!” jelölések elhelyezése, mit lehet tudni az ellenőrzések és a bírságolások gyakorlatáról, továbbá milyen hosszabb távú hatása lehet az intézkedésnek. Ebben értelemszerűen a kulcs az, hogy befolyásolja-e az élelmiszerinflációt, ebből a megközelítésből pedig hová teszi a szakma a már kivezetett árstopot, majd a kötelező akciókat és az árfigyelőt.
Az átállás nagyrészt zökkenőmentes volt, a jogszabályi előkészítés már tavaly megkezdődött
– válaszolta az Economxnak Kozák Tamás, aki március 23-án váltotta Vámos Györgyöt az OKSZ főtitkári pozíciójában. A szakember arról számolt be, hogy semmilyen, tehát se negatív, se pozitív hatása nem volt az intézkedésnek a forgalomra, miután az érintett tagvállalatok nem érzékeltek a forgalmat érdemben befolyásoló helyettesítő hatást, vagyis a válasza alapján az érintett árucikkeknél nem tolódott el a helyettesítő termékek felé a kereslet.
Változhat a gyártói gyakorlat
Kozák Tamás úgy fogalmazott, hogy „ellenőrzések vannak és a tagvállalkozások erejükön felül mindent megtesznek, hogy a szabályozást betartsák”. Ami pedig az intézkedés várható további hatását illeti, a kereskedelmi szövetség főtitkára előrebocsátotta: „a gyártói gyakorlatot fogja befolyásolni a zsugorinflációs szabályozás”. Hozzátette, hogy
az árstop és a kötelező akció terhét jelentős részben a kereskedők finanszírozzák, akik így több tízmilliárd forinttal járultak hozzá a magyar családok megélhetéséhez.
Amikor bejelentették, hogy Kozák váltja Vámost, arról is hírt adtak, hogy az OKSZ – az új főtitkár aktív közreműködésével – megújul. A cél az, hogy olyan szabályozási környezetben működhessenek a kereskedelmi vállalkozások, amely hosszabb távon is biztosítja a kiszámítható működési környezetet.
„A szervezet minden egyes érintettel, így például a gazdaságpolitika döntéshozóival, partnerszervezetekkel szoros szakmai kapcsolatra, intenzív kommunikációra törekszik. A kiskereskedelmi forgalom jelentős hányadát lebonyolító vállalatokat és a szektor kis- és középvállalatait is tagjai között tudó szövetség fontosnak tartja, hogy a piacgazdasági normák figyelembevételével a vásárlók elvárásai is minél magasabb színvonalon teljesüljenek. Az OKSZ, a tagvállalatok gazdasági súlyára tekintettel, a kormányzat kiemelt partnere kíván lenni a kereskedelemmel kapcsolatos döntések meghozatala során” – szögezték le.
A kilábalás elkezdődött
Ha vetünk egy pillantást a szektor szereplői számára irányadó statisztikára, azt látjuk, hogy a kiskereskedelem februárban 1,1 százalékkal nőtt éves alapon, januárhoz képest viszont 0,6 százalékkal mérséklődött. A Nemzetgazdasági Minisztériumnál kiemelték: az éves összevetést tekintve 2024 első két hónapjában töretlenül bővült a forgalom volumene, amelyről immár kijelenthető, hogy – a 13 hónapon át tapasztalt mérséklődést követően – túljutva mélypontján a kilábalási szakaszba ért.
Kiemelt kép: Metropol/Fügedi Richárd
