Bohár Dániel kisfilmjében azt is elárulják, hogy miért.

Egyre több német költözik Magyarországra, vannak kisebb falvak a Dunántúlon, ahol már egy teljes utcát belaktak a nyugatról érkezők. Közben az évekkel ezelőtt, a bezzeg-nyugat ígéretével kivándorló magyarok egyre többen döntenek a hazaköltözés mellett.

Elegük lett az illegális migrációból, a gendetrőrületből, a mainstream média elhallgatásaiból és a gazdasági nehézségekből.

Bohár Dániel arról kérdezett németeket és magyarokat mindkét országban, hogy miért vált élhetetlenné Németország, és miért tartják Magyarországot békés, nyugodt országnak.

A videót alább tekinthetik meg:

Az európaiak többsége elutasítja az Európai Unió migrációs szabályait – ez az egyik figyelemre méltó megállapítása az Euronews exkluzív közvélemény-kutatásának, amelyet az Ipsos végzett 18 tagállamban, közel 26 ezer választó körében.

A felmérés azt mutatja, hogy

az európaiak 51 százaléka »negatívan« értékeli a blokk migrációs politikára gyakorolt hatását,”

és csupán 16 százalékuk vélekedik erről „pozitívan”. Eközben 32 százalék szerint az unió hatása „sem pozitív, sem negatív”.

A tendencia egységesen érvényesül a nemek, korcsoportok és foglalkozások között. Franciaország (62 százalék), Ausztria (60 százalék) és Magyarország (58 százalék) a legkritikusabb nemzetek, míg Dánia (26 százalék), Románia (27 százalék) és Finnország (32 százalék) a legkevésbé azok.

A legmarkánsabb eltérések a pártpreferencia szerint mutatkoznak: a legszigorúbb véleményt – a várakozásoknak megfelelően – a jobboldali Identitás és Demokrácia (78 százalék) és a szintén jobboldali Európai Konzervatívok és Reformisták (65 százalék) csoportot támogatók képviselik, őket követi a politikai spektrum másik végén elhelyezkedő Baloldal (55 százalék).

A jobbközép Európai Néppárt (EPP) szavazói közül 46 százalék negatívan, 20 százalék pozitívan, 34 százalék pedig semlegesen tekint az uniós migrációs politikára. Azok, akik a balközép Szocialisták és Demokraták (S&D) képviselőcsoportot támogatják, bizonytalanok: 33 százalékuk elutasítja a migrációs politikát, 24 százalékuk támogatja, 42 százalékuk pedig semleges a kérdésben.

Az EU migrációs politikájával kapcsolatos elégedetlenség az illegális migráció elleni küzdelem érdekében a határellenőrzés megerősítésének általános igényében nyilvánul meg:

a felmérésben részt vevők 71 százaléka egyetért azzal, hogy az elkövetkező években ennek kell a fő hangsúlyt kapnia.

Ezzel szemben az európaiak mindössze 28 százaléka szerint kellene a blokknak inkább a „humanista értékek nevében a bevándorlók befogadásának politikáját” előtérbe helyeznie. Figyelemre méltó, hogy a két dél-európai frontország, Spanyolország (41 százalék) és Olaszország (39 százalék) a legfogékonyabb erre az utóbbi megközelítésre.

A megkérdezettek 59 százaléka szerint az EU-nak prioritásként kellene kezelnie az illegális migráció elleni küzdelmet. Ezzel ez a negyedik legfontosabb téma a választók számára az EU-ban az emelkedő árak, a társadalmi egyenlőtlenségek és a gazdasági növekedés után, megelőzve a munkanélküliséget, az éghajlatváltozást, a kollektív védelmet és az Ukrajnának nyújtott segítséget.