Évente csak pár napra nyílik meg a látogatók előtt a titokzatos-félelmetes Gellért-hegyi víztároló „kupolaterme”.

A derengő világítás, az óriási tér, a hatalmas oszlopok miatt olyan, mintha egy székesegyházban járnánk: a víz templomában.

A Gellért-hegyi Gruber József víztároló Budapest legnagyobb víztároló medencéje. Tárolókapacitása 2 x 40 000 köbméter, összfelülete 2 x 5 000 négyzetméter.

A Hegyalja út, a Sánc utca és az Orom utca által határolt területen levő víztároló építése 1974 és 1980 között zajlott, Gruber József tervei alapján. Azért választották a Gellért-hegyet erre a célra, mert a város közepén és elég magasan fekszik, illetve a medencék is jól összekapcsolhatók lettek a meglévő vízellátási rendszerrel.

A földmunkák során 140 000 köbméter földet termeltek ki, melynek aztán egy részét a víztároló tetejére visszavitték az építkezés végeztével, hogy újra meghódíthassa a természet a területet.

A legnehezebb feladat a focipályával nagyjából megegyező alapterületű, 30 centiméter vastag fenéklemez elkészítése volt. Ehhez 41 órán át folyamatosan hordták a mixerkocsik a betont, a haladásukat rendőri irányítás segítette a forgalmasabb csomópontokon. A betonhoz kötéslassítót adagoltak, hogy együtt kössön meg az egész felület.

A medencék födémszerkezetét 2 × 106 db pillér tartja. A medencék zongora alakúak, ennek oka, hogy ebben a víz folyamatos áramoltatásával könnyebben biztosítható, hogy a víz minősége minél tovább megmaradjon, ne legyenek benne pangó részek, ahol a baktériumok elszaporodhatnak. Ennek érdekében ívesek az oszlopok talpai is.

Víztárolókra azért van szükség, mert a vízfelhasználás nem egyenletes, a kitermelés viszont igen. Így lehet tartalékolni a nagyobb igényű időszakokra. Ezen kívül a víztárolóknak szerepe van a hálózatban levő kellő víznyomás létrehozásában, a nyomásingadozás elkerülésében.

A Fővárosi Vízművek évente rendszeresen leengedi a víztárolóból a vizet, hogy kitisztíthassák a medencét. Ez elengedhetetlenek az ivóvízbiztonság fenntartásához. Egy kamra teljes tisztítása körülbelül egy hétig tart. Ennek során tűzoltófecskendők segítségével, ivóvízzel megtisztítják a plafont, a falakat, mind a 106 oszlopot, majd a medence alját is. Végezetül mintavétellel ellenőrzik a víz minőségét, mielőtt a medencét ismét a budapestiek szolgálatába állítanák.

A Gellért-hegyin kívül még két, viszonylag nagy kapacitású tároló üzemel a fővárosban: A Kőbányai és a Rákosszentmihályi víztároló.

Forrás és kiemelt kép: SokszínűVidék