Egy budapesti árverésen 10 millió forint a kikiáltási ára a híres költő aláírt kéziratának.
József Attila dedikált vagy aláírt könyve csemege a tehetős gyűjtők körében, ám a költő kéziratára a legritkább esetben lehet licitálni. A Központi Antikvárium júniusi árverésén azonban igen, József Attila A kanász című költeménye is ott lesz a tételek között, amely 1932 októberében, a Külvárosi éj című kötetben jelent meg.
A kézirat kikiáltási ára 10 millió forint.
Az egyoldalas vers alá a költő dátumot és helyszínt is írt 1932 novemberében. Mindez annyiban furcsa, hogy a Külvárosi éj című kötet októberben jelent meg, a kézirat viszont későbbre van dátumozva.
A Központi Antikváriumnak sikerült kinyomoznia, hogy történhetett mindez. Ők is tudtak róla, hogy József Attila egy jegyzetfüzetben írta össze a Külvárosi éj című kötetben megjelenő 17 versét, ennek a jegyzetfüzetnek több kitépett lapját a Petőfi Irodalmi Múzeum őrzi.
De A kanász című vers nem volt köztük, éppen ezért nagy szenzáció, hogy előkerült az elveszettnek hitt kézirat.
Nagy a valószínűsége, hogy a verset még a nyár folyamán vetette papírra, a nevét és a dátumot pedig csak novemberben. Az is szinte biztos, hogy a különleges relikviát egy bizonyos Bálint Jenő nevelt lányának adta. Bálint Jenőről tudni lehet, hogy többkönyves író volt, aki sokszor megfordult a hazai írók és költők társaságában. Olykor a nevelt lányát is magával vitte, aki a harmincas években sok irodalmi nagyságtól kért aláírást vagy éppen kéziratot emlékbe. Így léphetett oda József Attilához is, aki aztán fogta a jegyzetfüzetét, aláírta és dátumozta A kanász című verset, majd kitépte a füzetből és oda adta a fiatal lánynak, akinek féltve őrzött gyűjteményében lapult hosszú évtizedeken át a kézirat, míg be nem adták árverésre.
József Attila 1932-ben Budapesten, a Székely Bertalan utca 27. szám alatt élt a kedvesével, Szántó Judittal. Nehezen viselte, hogy a Döntsd a tőkét, ne siránkozz! című, előző évben megjelent kötete miatt izgatás vádjával bíróság elé állították és nyolc nap fogházra ítélték (a könyveket pedig elkobozták).
Az ítéletet végül három évre felfüggesztették, ám nagyon megviselte az eset, ráadásul azt is csalódottan vette tudomásul, hogy 1932 novemberében hiába biztatták, végül nem kapott állást a Fővárosi Könyvtárban.
Érdekesség, hogy József Attila akkori kedvese, Szántó Judit 1948-ban felkérést kapott, hogy szervezze meg a József Attila múzeumot,
majd 1955-től a Petőfi Irodalmi Múzeumban dolgozott osztályvezetőként. A kalapács alá kerülő József Attila-kézirat a szakértők szerint valószínűleg nem maradt gazda nélkül, hiszen Ady Endre és Radnóti Miklós mellett József Attila kéziratai a tehetős gyűjtők legbecsesebb kincsei.
Borítókép: Az ominózus kézirat és József Attila portréja
Forrás: Központi Antikvárium/Wikipedia
