Ázsiában van igény a magyar borra, az exportunknak a kínai elnök látogatása is nagy lökést adhat – mondja az interjúban Rókusfalvy Pál nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos.

Részletesen beszélt arról, hogy szemléletváltásra van szükség a hazai borászok körében, a csökkentett alkoholtartalmú és alkoholmentes borok világtrendjére válaszokat kell adniuk, mint ahogy a digitális megoldásoknak is szükséges teret engedni a magyar pincékben ahhoz, hogy gazdaságos legyen a termelés. A zéró tolerancia kérdése ugyancsak szóba került.

Hszi Csin-ping szerint „a kínai–magyar barátság olyan, mint a jó tokaji bor: illatos, édes, tartalmas és tartós”. Hogyan jellemezné a kínai elnök szavait diplomáciai, illetve borászati megközelítésből?

Nagyon örülök ennek a kijelentésnek, hiszen a kínai diplomáciáról jól tudjuk, hogy az elnökük rendkívül ritkán említ konkrét termékeket. Az 500 éves múltra visszatekintő értékünk, zászlóshajónk, a nagy presztízsű tokaji aszú esetében ezt mégis megtette, ami bejárta a világsajtót. Nem csoda, hogy nagykövetek, főkonzulok gratuláltak ezután.

Büszkék lehetünk erre a hasonlatra, a világ egyik legnagyobb hatalmának vezetőjétől különösen, és a bormarketing szempontjából is örülhetünk neki, mert a kínai fogyasztók hagyományosan nagy jelentőséget tulajdonítanak az ilyen kijelentéseknek.

Többször jártunk Kínában az elmúlt fél évben, felejthetetlen élmény, hogy az első alkalommal a delegációnkat fogadó politikai vezető mandarinul szavalt el egy Petőfi verset, miközben Szendrey Júliának, a költőóriás hitvesének szobrot emeltek náluk.

De hogyan jutunk el a Petőfi-kultusztól a remélt, a várt üzletekig?

Több ígéretes megállapodást, szándéknyilatkozatot kötöttünk már a Távol-Keleten, így például a szecsuáni csípős és a tokaji édes olyan párost alkothat a gasztronómiában, ami Michelin-csillagos éttermek kapuját nyitja ki. Fontos piac Ázsia, ahol már állandó ügynökségi szintű jelenlétről is beszámolhatunk. Kína mellett egyre meghatározóbb lehet Japán és Dél-Korea is, utóbbi idén ősztől hangsúlyos tereppé válik. Az aszúbornak gyakran furmint az alapja, ami meggyőződésem, hogy önmagában is jó hírét viheti Tokaj-Hegyaljának, de például a bikavérnek is jelentős felvevőpiacokat találhatunk keleten, ami kitörési pont Egernek, Szekszárdnak. Magunk mögött kell hagyni a régi rossz emlékeket, mint például a borhamisítás, nagy mennyiségben, gyenge minőségű borok exportálása, és meg kell mutatni a ma uralkodó minőséget, mert lehetőség bőven van a piacszerzésre.

Diplomáciai kapaszkodó a tokaji aszú

A magas rangú vendégek mindig tokajit kapnak? Így Erdogantól kezdve, Macronon és Merkelen át Netanjahuig senki sem térhetett haza egy jó aszú nélkül? Hogy működik a protokollajándékok kiválasztása?

Ami Ausztriának a zöldveltelini, az Magyarországnak a tokaji aszú, így praktikus ajándék, különösen olyan ország vezetőjének, ahol azt nagy becsben tartják. Míg mi csak tavaly kezdhettünk el érdemben a bormarketinggel foglalkozni, addig az osztrákok ezt 1986 óta teszik, van mit behoznunk. A tokaji aszú diplomáciai kapaszkodó is számunkra a nagyvilágban, de azért nem kap mindenki az ország muzeális borkészletéből 75 éves, egyedi címkével készített aszút. Igyekeztünk ebben a formában megadni a módját Kína és Magyarország diplomáciai kapcsolatfelvétele 75. évfordulójának.

A világi vezetők megajándékozásánál is különlegesebb pillanat volt, amikor audienciára érkeztem Ferenc pápához, akinek a 30 legjobb tokaji pincészet 180 palack borát vittük el, amelyek azóta is a vatikáni pince ékkövei.

Szent János-napi apostoli áldást adott a szentatya a tokaji aszúnak és rajta keresztül a magyar boroknak. Jóval több ez, mint promóció, a Wines of Hungary ernyőünnepe: amikor ezek a különleges palackok asztalra kerülnek, az nemcsak nekünk kiemelt esemény, hanem nekik is.

Ha nem a pápának vagy a kínai elnöknek szól a szuvenír, hanem a magyar borkultúra bemutatását szolgálja, milyen hatpalackos válogatással lepné meg egy külföldi barátját?

Fontos, hogy magyar gyökerekkel rendelkező fajtákat tartalmazzon, hiszen egyediséget kell mutatnunk a világnak – mi nálunk a legjobb. Hatalmas lehetőség például a magyar borkultúra nemzetközi népszerűsítésére az is, hogy a vulkanikus talajokon termesztett szőlőből készült borok egyedi ízviláguk és jellegzetességeik miatt egyre népszerűbbek, de a világ bortermelésének csak egy-két százalékát adják, nálunk több mint 30 százalékát. Ettől érdekesek, izgalmasak vagyunk a nagyvilágnak. Az sem véletlen, hogy a vulkanikus boroknak van egy nagykövete, egy kanadai master sommelier, aki John Szabo névre hallgat. Magyar származású, imádja a magyar borokat.

A kérdésbe foglalt hatos válogatás is a tokaji aszúval indul, de ne feledkezzünk meg a hazai szőlőültetvények 20 százalékát adó kékfrankosról sem, ami bár az osztrákoknak csak feleakkora területen terem, blaufränkisch néven ügyesen pozicionálták.

A vörösboros világtrendek is a könnyebb, gyümölcsösebb irányba mutatnak, aminek a kékfrankos mellett a kadarka szintén megfelel, így mindenképpen helye van a válogatásban. Ám az exportunk 86 százalékát a fehérborok teszik ki, s ez a tény egy jó tokaji furmintért, illetve egy kellemes Irsai Olivérért vagy balatoni olaszrizlingért kiált, továbbá egy kiváló magyar pezsgőért.

Ha már a magyar pezsgő, jól sejtjük, hogy idén szeptemberben legalább 60 üveg biztosan pukkan itt, Etyeken, ahol beszélgetünk? De a személyes szálon túl arra is kíváncsi lennék, ön szerint mi „Budapest szőlőskertjének” a szerepe, küldetése?

Számomra nagyon fontos a család, és itt nem csak a négy gyermekemre és a két unokámra gondolok. Hatan vagyunk testvérek, édesapánk 93 éves, édesanyánk 88. Annál többre nem vágyom, mint hogy velük ünnepeljek. Az 50. születésnapomon volt nagy buli, igazán jól sikerült, de idén nem tervezek hasonlót, már csak azért sem, mert a kor csak egy állapot. Ami pedig Etyeket illeti, nemcsak Budapest szőlőskertje, hanem a pezsgő fővárosa is. Tradicionális pezsgőkészítő vidék, épp nem a már említett vulkanikus, hanem a meszes talaj a meghatározó, a

Zsámbéki-medence ezen hűvösebb részének pedig olyan a klímája, akár champagne-é.

A következő generáció már nem csendes borokat készít majd, hanem egyre több pezsgőt, aminek az eredetvédelme is a kezünkben van. A buborékos italoké a jövő, a nyári időszakban pláne, és itt már nem csak a pezsgőre gondolok, hiszen a fröccs hazájában vagyunk.

A teljes cikk az Indexen olvasható!

Kiemelt kép: Kaszás Tamás / Index