Idén is őrtűzzel és harangszóval emlékeznek június 4-én.
Jövő hét vasárnap, június 2-án hatodik alkalommal rendezik meg a zászlómenetet Budapesten, amelyen egy 1848 méter hosszú nemzeti lobogót visznek végig az Andrássy úton a Hősök teréig. A felhívás szerint
a szervezők pár nappal a Magyarország feldarabolását megpecsételő trianoni diktátum évfordulója, valamint az önkormányzati és az európai parlamenti választások előtt „utolsó emlékeztetőként kívánják meglobogtatni a világ színe előtt a magyar zászlót, figyelmeztetve minden érintettet a helyes döntés tétjére”.
Toborzójukban hangsúlyozták, hogy idén a piros-fehér-zöld zászlót egy 400 méteres székely zászló is követi. „Ez a zászló a külhoni magyarságunkat reprezentálva fogja körbe a Hősök terén a nemzeti színű kokárdánkat. Várjuk a felvidéki, kárpátaljai, erdélyi, délvidéki és őrvidéki magyarjaink jelentkezését az őket képviselő, 400 méteres zászló kíséretéhez, viteléhez” – olvasható a felhívásban. A mára hagyománnyá vált rendezvény délután kettő órakor indul az Opera épületétől.
A zászlómenet mellett az 56 Lángja Alapítvány további két megemlékezést tart a nemzeti összetartozás napján: június 4-én délután 4. 32-kor megszólal az összetartozás békeharangja, este 20.24-kor pedig meggyújtják az összetartozásunk tüzét a Hősök terén.
„A 2020 óta élő tűzgyújtás egy időben szólítja őrtüzek gyújtására a világ magyarságát, mi, a budapestiek nevében a Hősök terén szándékozunk tüzet gyújtani. Ez a piros-fehér-zöld színű lángokból alkotott tűz eddig nem látott fenomén formájában jelenik meg”
– olvasható a közleményben, amelyben hozzáteszik, szintén piros-fehér-zöld fáklyákkal rakják ki a téren Magyarország trianoni diktátum előtti határvonalát.
Június 4-ét, a trianoni békeszerződés napját a magyar Országgyűlés 2010-ben nyilvánította a nemzeti összetartozás napjává. A nemzeti kormány által benyújtott törvényjavaslat elfogadásával az Országgyűlés kinyilvánította:
a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme.
Az indítványt az MSZP azzal az indokkal nem támogatta, hogy az „rontja Magyarország jó szomszédi kapcsolatait és nem szolgálja a határon túli magyarok érdekeit”.
Kiemelt kép: A Nemzet Zászlaja 2022-ben / Zalai Hírlap / Pezzetta Umberto
